Egyelőre nem zöldül a Parlament

A Napi Gazdaság hétfői számának cikke

Már az ötvenes években készültek tervek a Parlament hűtési és fűtési rendszerének környezetbarát átalakítására, az épületet azonban továbbra is a több mint száz éve üzembe helyezett és 1987-ben felújított rendszerrel fűtik. Egy ilyen beruházás jelenleg nem is égetően szükséges, a fűtés átalakítása akkor válik halaszthatatlanná, ha az energiaárak emelkedése miatt elviselhetetlenül magasak lesznek a fűtési költségek, illetve a gőzüzemű rendszerek berendezéseit és eszközeit már nem lehet beszerezni − közölte a Napi Gazdasággal a parlament sajtószolgálata.

Az épületet fűtő kazánok egy szomszédos utcában találhatók, a rendszer az eredetivel megegyezően gőz hőhordozóval működik. Az alagsori étterem és a környezetében elhelyezkedő helyiségek legutóbbi felújításakor, 2006−2007-ben lehetőség nyílt a melegvíz-fűtésre való áttérésre, amelyhez a Viesmann kondenzációs kazánját alkalmazták. Az Országházban felhasznált hőt előállító kazánházat és az épületet összekötő gőz távvezetéket legutóbb 1993-ban újították fel, újabb beavatkozás azóta nem történt − a rendszeres karbantartást a Parlament saját szakemberei, a speciális feladatokat pedig külső vállalkozók segítségével végzik.

A kazánházból a Parlamentbe érkező forró gőz hőleadásának két módja a radiátoros és a légfűtés. A radiátorokat speciálisan az épületbe tervezték és gyártották, a szabályozást pedig termosztatikus szelepekkel oldották meg. A Parlament nagyobb tereinek hőjét − a kupolában, az üléstermekben és azok folyosóin − légfűtéssel biztosítják, a nagy belső tereknél nagy mennyiségű, mintegy húszezer köbméternyi levegőt juttatnak be. A levegőt gravitációs elven, a helyiségek padlószintjén lévő elvezető nyílásokon keresztül az épület tetősíkja fölé vezetik.

Az Országház fűtési rendszerének, illetve szellőztetésének és hűtésének korszerűsítésére jelenleg nincsenek tanulmányok vagy tervek. Heller László professzor már az 1950-es években azt javasolta, hogy az épület fűtését és hűtését − hőszivattyúk segítségével − a Duna vizéből biztosítsák, ez a javaslat azonban nem jutott el a megvalósításig. A fűtési rendszer megváltoztatására csak alapos tervezői előkészítést követően látnak lehetőséget a Parlamentben, műszaki szempontból az épület teljes energiaracionalizációját kell áttekinteni egy jövőbeli fejlesztés esetén − közölték. Az Országház fűtésének, illetve hűtésének költségeiről pontos számokat nem kaptunk, mivel a berendezések áramfogyasztását külön nem mérik. Az mindenesetre kiderült, hogy az épület földgázfogyasztásának költsége tavaly elérte a nettó 117,5 millió forintot.

Az Országházban üzemelő szellőztető-, illetve klímaberendezések egy-egy helyiséget vagy helyiségcsoportot látnak el, ami ezért hűtési rendszernek nem nevezhető. A képviselői ülésterem klimatizálását az 1997-ben beépített Menerga gyártmányú adiabatikus − illetve kompresszoros − hűtésű berendezés végzi, a megfelelő páratartalmat utólag beépített ultrahangos párásítóval biztosítják.