Az édesburgonya, avagy batáta eredetileg Közép-Amerikából származik, de mára a világ legtöbb kontinensén termesztik. Ugyan a neve szerint burgonya, rendszertanilag mégsem rokonok, csak a gumóik alakjában hasonlítanak egymásra. Azonban a batáta feldolgozása és hasznosítása is a hagyományos burgonyához hasonlóan történik.
Hazánk ugyan nem tartozik a legnagyobb batátatermesztők közé (a legfrissebb, 2019-re vonatkozó adatok szerint Kína adta a világ megközelítőleg 92 millió tonna édesburgonya-termésének több mint a felét), azonban itthon is termesztik. Népszerűsége pedig abból is látszik, hogy amíg egy évtizede itthon szinte ismeretlen volt, manapság mindenfelé találkozhatunk vele az országban az élelmiszerüzletek polcain.
„Magyarország éves édesburgonya-termelését nagyjából ezer tonnára saccolom, bár erről hivatalos adatok nem ismertek. Mi takarítunk be éves szinten nagyjából 500 tonnát Berzence környékén. Az országban még Szeged körzetében és a Nyírségben fordulnak elő leginkább batátaföldek. Mi elsősorban a magyar piacra termelünk, áruházláncoknak szállítunk. Exportra csupán Szlovákiába értékesítünk néhány tonnát” – mondta a Napi.hu-nak Kovács András növényorvos, aki családjával az ország meghatározó édesburgonya-termelője.
A szakértőtől azt is megtudtuk, hogy az édesburgonyáknak több fajtája ismert, melyek általában különböző tulajdonságokkal bírnak és eltérő színben fordulnak elő. Létezik például fehér változata is, de talán a legegzotikusabb a lila batáta, amely színanyagán kívül több mindenben eltér a leggyakoribb sárga változatoktól. Kevésbé nemesített fajta, ezért kisebb a terméshozama, tápértéke azonban sokkal nagyobb.
„A batáta nagyon jól érzi magát a hazai klímán, és az éghajlatváltozás sem zavarja. A tavaszi, kései fagyok még az ültetés előtt jelentkezhetnek, így nincsenek kihatással a termésre. 35 fokig jól bírja a meleget, ezért az egyre inkább elhúzódó nyarak sem jelentenek problémát a számára. Kedveli ugyan a napsütést, de nem szereti a szárazságot. A száraz nyarak miatt ezért érdemes megoldani az öntözését azokon a termőterületeken, ahol nincs kiépítve öntözőrendszer. Igaz, hogy egyre gyakrabban találkozni olyan, újabb fajtákkal, amelyek a hűvösebb, árnyékosabb időjárást is elviselik, így az északi országokban is termeszthetőek, azok azonban minőségben jellemzően elmaradnak a délebbi országokban termelt batátáktól” – tájékoztatta a szakember a portálunkat.
Jól érzi magát az édesburgonya a hazai klímán, azonban a termesztése során felmerülő problémákról is említést tett a szakértő. Elmondta, hogy leginkább néhány rágcsáló, valamint a cserebogár lárvája, a pajor okozhat komolyabb gondot a lazább, homokos termőföldeken. Emellett a batáta héja igen érzékeny, ezért gépesített betakarítás csakis az élelmiszeripar számára értékesített édesburgonya esetében jöhet szóba. Egyébként marad a költségesebb kézi szedés, amely esetében a munkaerőhiány, így az idénymunkások megtalálása okozhat nagyobb gondot. Továbbá kevésbé eltartható a batáta, ha a héja nincsen hőkezelve a betakarítást követően. Hőkezeléssel azonban megerősíthető a külső réteg, így az eltarthatósága 3-4 hónapról nagyjából 10 hónapra javul.
„Ha valakinek kedve támadna belevágni az édesburgonya termesztésébe, az még az idén hozzáfoghat. Egyébként sokkal nagyobb itthon a kereslete, mint a hazai kínálat. A boltok polcain az édesburgonya 2/3-a - 3/4-e importból származik” – tájékoztatta portálunkat Kovács András.