Enyhén emelkedik az Európai Unió (EU) népessége, egy év alatt 0,4 százalékkal nőtt a lakosság száma, ami főleg a migrációnak köszönhető. 2024. január 1-jén 449 millió ember élt az EU-országaiban, egy évvel korábban 448 millióan laktak a tagállamokban, ez derül ki az Eurostat friss adataiból.

Az unió lakosságának többsége nő, 4,4 százalékkal vannak többen, a statisztikai adatok szerint 220 millió férfi él a tagországokban. Már egy ideje megbillent a mérleg nyelve, idősödik a társadalom, a 15 év alattiak aránya az elmúlt húsz évben 16,2 százalékról 14,6 százalékra csökkent 2024-re.

A legnépesebb országok:

  • Németországban 83,4 millióan élnek, a teljes EU 19 százaléka; 
  • Franciaországban 68,4 millióan laknak, a teljes EU 15 százaléka;
  • Olaszországban 58,9 millióan élnek, a teljes EU 13 százaléka;
  • Spanyolországban 48,6 millióan élnek, a teljes EU 11 százaléka,
  • Lengyelországban 36,6 millióan laknak, a teljes EU 8 százaléka;

Összességében ez az öt ország teszi ki a tagállamok lakosságának nagy részét, vagyis 66 százalékát. 

A legkisebb népességű tagállamok:

  • Málta 563 ezer fővel, a teljes EU lakosság 0,1 százaléka él ott;
  • Luxemburg 672 ezer fővel, az EU lakosság 0,1 százaléka él;
  • Ciprus 934 ezer lakossal, ahol a teljes EU lakosság 0,2 százalék él;

Húsz év alatt négy százalékkal nőtt Európa lakossága

Az elmúlt húsz évben az EU teljes népessége 432,8 millióról 449,2 millióra nőtt, ami 4 százalékos növekedést jelent. Ebben az időszakban 19 uniós országban nőtt a népesség, nyolc országban pedig csökkent. Nagyon megugrott Luxemburg (48 százalék), Málta (41 százalék), Írország (33 százalék) és Ciprus (29 százalék) lakossága. 

Kapcsolódó

A legnagyobb népességcsökkenést Lettországban mérték, ahol húsz év alatt ötödével lett kevesebb az ott lakók száma. De Bulgáriában, Litvániában és Romániában is több mint tíz százalékkal laknak kevesebben, mint a 2004-ben.

Az EU népsűrűsége négyzetkilométerenként (km2) 18 és 1766 fő között mozog. Az EU népsűrűsége a 2003. évi 105 fő/km2-ről 2023-ra 109 főre nőtt. Magyarországon 105 fő lakik négyzetkilométerenként, Máltán ahol a legmagasabb a népsűrűség 1766-an. 

A leggyérebben lakott ország Finnország, ahol 18-an laknak egy négyzetkilométeren, és Svédországban is hasonlóan alacsony a népsűrűség, 26 fő jut egy négyzetkilométerre.  

Kevés a tinédzser

Az Európai Unióban a 80 év felettiek aránya 2004 és 2024 között 3,8 százalékról 6,1 százalékra nőtt, az köztudott, hogy Európa népessége elöregszik, erről itt írtunk bővebben.

Az Eurostat adatai szerint a fiatal lakosság arányára, vagyis a 15 év alattiak száma húsz év alatt 16,2 százalékról 14,6 százalékra csökkent 2024-re. A serdülők számában a legnagyobb csökkenés Máltán és Cipruson mérték, utóbbi országban 5,1 százalékkal, előbbiben pedig majdnem 6 százalékkal kevesebb a tini. A gyermekek és fiatal serdülők aránya Írországban volt a legmagasabb, majdnem minden ötödik lakos tartozott ebbe a korosztályba, Olaszországban pedig a legalacsonyabb, ahol a tinik aránya 12,2  százalék volt tavaly januárban.

A EU lakosságának medián életkora az EU-ban 44,7 év volt, ugyanakkor húsz év alatt 5,4 évvel nőtt. Az uniós országok közül a legmagasabb medián életkort Olaszországban mérték, ott 48,7 év a lakosság medián életkora, a legalacsonyabb medián életkort Írországban detektálták, ahol ez 39,4 évet jelent. A férfiak medián életkora 43,1 év, a nőké pedig 46,3 év volt tavaly januárban.

A születéskor várható élettartam 2023-ban az EU-ban a lányok esetében 84,2 év, a fiúk esetében pedig 78,9 év volt – ez 5,3 év különbséget jelen. 

A magyar nők sereghajtók lettek

Ha a magyarországi adatokra fókuszálunk az derül ki, hogy hiába magasabb a magyar nők születéskor várható életkora, mint a férfiaké, mégis az  Eurostat adatai szerint az egyik sereghajtók a magyar nők a születéskor várható életkoruk szerint.

2023-ban az EU-ban a nők születéskor várható élettartama Spanyolországban és Franciaországban volt a legmagasabb, ahol valamivel tovább, mint 85 évig éltek a nők.

Bulgáriában és Magyarországon pedig a legalacsonyabb a születéskor várható élettartam, jellemzően 80 éves koruk előtt meghalnak a nők

 – derül ki a statisztikai adatokból.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020. március 11-től 2023. május 5-ig kihirdette az egészségügyi veszélyhelyzetet a covid-19 miatt. A globális szervezet 2020 áprilisában új európai adatgyűjtés indított a heti halálesetek számáról, elkezdte mérni a többlet halálozást.

A pandémia idején az EU-ban mintegy 1,8 millióval nőtt a halálesetek száma:

  • 2020 márciusa és decembere között mintegy 578 ezer többlethalálozás történt; 
  • 2021-ben 658 ezer;
  • 2022-ben 515 ezer;
  • 2023-ban 206 ezer;
  • 2024-ben pedig 129 ezer;

Az adatgyűjtést a pandémia lecsengésével sem hagyták abba, a 2023-as 2024-es európai  hőhullámok hatásai is láthatók a többlet halálozási statisztikai adatokban. Magyarországon például 2024 júliusában a többlethalálozás 8,3 százalékos volt, az uniós átlag pedig 3,3 százalék.