Csökkenő születésszám, növekvő természetes fogyás, így összegezhető Magyarország demográfiai helyzete 2025 első kilenc hónapjában. Az adatokat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) első három negyedévi összegző adataiból idézzük.
2025 első három negyedévében az országban 54 305 gyermek született, ami 6,8 százalékkal, 3 964-gyel kevesebb, mint a 2024 azonos időszakában. Az látszik, hogy egyetlen vármegyében sem nőtt a születések száma az előző évhez képest: Csongrád-Csanád vármegyében stagnált, a fővárosban és a többi vármegyében csökkent.
A legnagyobb születésszám csökkenés Budapesten volt, ahol 2024-hez képest 14 százalékkal kevesebb gyermek született.
A halálozások terén viszont enyhe javulás figyelhető meg: az év első kilenc hónapjában 92 210 fő hunyt el, ami 1,9 százalékkal kevesebb az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb csökkenés Csongrád-Csanád vármegyében volt, 6,8 százalék, miközben hat vármegyében emelkedett a halálozások száma, a legnagyobb mértékben Borsod-Abaúj-Zemplénben, 4,6 százalékkal – közölte a KSH.
A természetes népmozgalmi folyamatok alapján az látszik, hogy Magyarország népessége 37 905 fővel fogyott, ami 6,1 százalékkal nagyobb mérték, mint egy évvel korábban. Ez egy Cegléd nagyságú város lakosainak megfelelő veszteséget jelent. A természetes fogyás üteme öt-öt vármegyében lassult vagy lényegében nem változott, azonban Budapesten és kilenc vármegyében gyorsult, jelezve a demográfiai kihívások fokozódását.
A házasságkötések száma is csökkent az országos adatok szerint: 2025 első kilenc hónapjában 37 288 házasságkötést regisztráltak, 906-tal, 2,4 százalékkal kevesebbet az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb csökkenés Budapesten történt, 11 százalék, míg Veszprém vármegyében 13 százalékos növekedés volt tapasztalható.
Magyarország népessége komoly veszélyben van. Tóth I. János filozófus és demográfus szerint a modernizáció – bár nem szándékosan – antinatalista hatású, visszafogja a gyermekvállalást. Pusztán anyagi ösztönzőkkel a népességfogyást nem lehet megállítani; szükség van a társadalmi értékek és struktúrák átalakítására, a tradíciók erősítésére és a sokgyerekes családok támogatására.
A demográfus figyelmeztet: a népességcsökkenés minden ágazatra hat, csökken a kreativitás, gyengül a versenyképesség, leépül az oktatás, és a gazdasági fejlődés is veszélybe kerül. Jelenleg egy nőre 1,56 gyermek jut, 2050-re ez az arány 0,66-ra csökkenhet.
Európában és Ázsiában hasonló folyamatok zajlanak: a jóléti intézkedések sem állítják meg a trendet. Tóth I. János szerint a népességfogyás strukturális probléma, amely nélkül a társadalmi gondokat sem lehet megoldani.
Sötét felhők gyűlnek Magyarország felett
Magyarország lakossága 50 éven belül a jelenlegi 9,6 millióról 7,5 millióra csökkenhet. Napjainkban a föld népessége már meghaladja a 8 milliárd főt, írja a KSH tanulmánya. Európára még pár jó év vár, de 2050-re 40 millióval csökken a kontinensen élők száma is.Békésben az egyik legdrámaibb a helyzet
Békés vármegye a legrosszabb demográfiai mutatókkal rendelkezik az országban. Az előzetes adatok szerint az év első kilenc hónapjában 1 601 gyermek született, és 3 754 fő hunyt el. A születések száma 6,3 százalékkal, a halálozásoké 0,8 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakától. A természetes fogyás 2 153 fővel csökkentette a vármegye népességét, 3,7 százalékkal nagyobb mértékben, mint egy évvel korábban.
Békésben 2025 első kilenc hónapjában 1 220 pár kötött házasságot, ami 55-tel, 4,7 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. Ez országos szinten kiemelkedő szám, hiszen a házasságkötések száma összességében 2,4 százalékkal csökkent.
A százezer lakosra jutó természetes fogyás mutatója Békés vármegyében 701 fő volt, ami messze meghaladja az országos átlagot, 397 főt, és ezzel az ország legkedvezőtlenebb adatsorát jelentette.
Somogy és Zala: a sereghajtók között
Somogy vármegye hasonlóan nehéz helyzetben van: itt 1 417 gyermek született, míg 3 366 fő hunyt el. A születések száma 7,8 százalékkal csökkent, a halálozásoké 3,6 százalékkal nőtt az előző évhez képest. A természetes fogyás 1 949 fő volt, 14 százalékkal nagyobb mértékben, mint egy évvel korábban. A házasságkötések száma 1 101, 49-cel, 4,7 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
Zala vármegye a harmadik legrosszabb mutatóval rendelkezett, a természetes fogyás százezer lakosra vetítve 648 fő volt.
Közép-Magyarország a top térségek között
A legjobb demográfiai helyzet Pest vármegyében, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar vármegyében volt. A természetes fogyás százezer lakosra vetítve Pest megyében 167 fő, Szabolcs-Szatmár-Beregben 190 fő, Hajdú-Biharban pedig 252 fő volt. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében az előzetes adatok szerint 3 955 gyermek született, és 4 945 fő hunyt el. Az élveszületések száma 2,4 százalékkal, a halálozásoké 1,7 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A természetes fogyás 990 fő volt, ami lényegében megegyezett a tavalyi adatokkal. 2025 első kilenc hónapjában 2 222 pár kötött házasságot, számuk 160-nal, 7,8 százalékkal meghaladta az előző évit.
Budapesten komoly visszaesést mértek.
Budapesten 7 948 gyermek született és 14 829 fő hunyt el 2025 első kilenc hónapjában. A természetes fogyás 6 881 fő volt, ami 21 százalékkal magasabb, mint az előző év azonos időszakában, és a százezer lakosra jutó mutató 408 főt jelentett, meghaladva az országos átlagot, 397 főt.
A fővárosban az élveszületések száma – az országban a legnagyobb mértékben – 14 százalékkal, a halálozásoké 0,8 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakához képest. Összehasonlításképpen országosan a születések száma 6,8, a halálozásoké 1,9 százalékkal csökkent.
A házasságkötések száma 6 423 volt, 767-tel, 11 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában, ami a legjelentősebb visszaesés a főváros és a vármegyék között.
Magyarország demográfiai helyzete évről évre tovább romlik. Az országos szinten csökkenő születésszám, a mérsékelt halálozás-csökkenés és a növekvő természetes fogyás jól mutatja a kihívások mértékét. Különösen drámai a helyzet Békés, Somogy és Zala vármegyében, ahol a népességfogyás mértéke messze meghaladja az országos átlagot. A házasságkötések számának csökkenése, különösen Budapesten, szintén a társadalmi és demográfiai folyamatok kedvezőtlen alakulását jelzi.
A magyar népességstatisztika több fronton is arra hívja fel a figyelmet, hogy a születések csökkenése, a természetes fogyás felgyorsulása és az elöregedő társadalom jelzi, hogy a jövőben komoly társadalom- és gazdaságpolitikai beavatkozásokra lesz szükség a népesség stabilizálása érdekében.