Egy friss tanulmány szerint jelentősen csökkent a daganatos halálozás Magyarországon az elmúlt húsz évben. Február 4-én volt a Rákellenes Világnap, ennek apropóján jelent meg egy elemzést a daganatos halálozás 20 éves változásáról Magyarországon, nemek és korcsoportok szerint. A kutatásban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2005 és 2024 közötti daganatos halálozási adatait korcsoport-specifikus halálozási rátákat hasonlították össze.

Az ábra fő üzenete egyértelmű, mind férfiaknál, mind nőknél a 65 év alatti korosztályokban jelentősen csökkent a daganatos halálozás – írta a Hosszú élet tudományos alapjai Facebook oldalon közzétett posztjában Kiss Zoltán, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi docense.

  • A 40–54 éves férfiaknál a csökkenés több korcsoportban 60 százalék feletti;
  • A nőknél jellemzően 30–50 százalék között van;
Kép: Facebook

65 év felett ugyanakkor ez a kedvező tendencia már nem ilyen markáns, sőt egyes csoportokban emelkedés látható – tette hozzá az egyetemi docens. Ennek háttere összetett, és jelenleg is részletes tudományos elemzés tárgya, amelynek publikációján még dolgoznak. 

Előzetesen annyi mondható, hogy egy ilyen mutatóban egyidejűleg jelenik meg:

  • az egyes daganattípusok előfordulásának változása;
  • a túlélések javulása;
  • valamint az úgynevezett daganat spektrum átalakulása;

Valami nagyon nagy dolog történt

Kiss Zoltán azt írja, a 65 év alatti fiatal és középkorú korosztályoknál megfigyelhető kiemelkedő javulás nagy részben a dohányzással összefüggő daganatok előfordulásának csökkenéséből, valamint a jelentősen javuló túlélésből adódik, de hozzáteszi:

Ekkora mértékű változás valóban történelminek tekinthető. 

Ezzel szemben a 65 év feletti korosztályban, különösen a nőknél, látható kedvezőtlenebb a trend, ami szintén erősen kötődik a dohányzáshoz, ez az adott korosztály korábbi évtizedeinek magasabb dohányzási szokását tükrözi.

Az egyetemi docens szerint a 65 év alattiak daganatos halálozási mutatóinak javulása már a teljes halálozásban is markánsan megjelenik. Ennek része az is, hogy ma egy 40 éves magyar férfi halálozási esélye alacsonyabb, mint amerikai kortársáé, és nagyon közel áll az osztrák adatokhoz.

Ezek a biztató jelek azonban a várható élettartam mutatóiban egyelőre kevésbé látszanak, mivel azt döntően a 60 év feletti korosztály halálozása határozza meg. Éppen ezért is tartja fontosnak Kiss Zoltán utóbbi korosztály korcsoport-specifikus elemzését.

Longevity szempontból – amely alapvetően a középkorúak életkilátásainak javításáról szól – ezek az adatok kifejezetten biztatóak. Az életmód-változtatásban rejlő lehetőségek mellett tehát a környezeti és társadalmi tényezők javulása is egyre inkább támogatja, hogy a 90+ célok ne csak vágyak, hanem reális tervek legyenek – írta Kiss Zoltán a posztjában.