A Napi Gazdaság pénteki számának cikke
Ezt a tárgyalási módot kellett választani, nem lett volna jobb előzetesen a bankokat tájékoztatni, így a főbb keretszámok és feltételek ismeretében indulhat meg a tárgyalás a pénzintézetekkel, e tárgyalásokon ugyanakkor az MNB rendkívül konstruktív hozzáállást tanúsít majd − mondta egy kérdésre Nagy Márton, az MNB hitelösztönzésért felelős ügyvezető igazgatója. Ennek ellenére a pénzintézetek rendkívül furcsának tartották, hogy az új jegybanki vezetés arra kényszerítette őket, hogy a netes tudósításokat böngészve tájékozódjanak az új hitelprogramról − bár nagy vonalakban már ismerték az elképzeléseket. (Matocsy György jegybankelnök bejelentéséről bővebben itt olvashat.)
Érdekes az is, hogy Matolcsy György, valamint a programot a monetáris tanács elé terjesztő Balog Ádám első alelnök a pénzintézeti tárgyalássorozatot is unortodox módon vinné. Kérdésre sem derült ki, hogy milyen alapon döntöttek egyes nagybankok meghívásáról, illetve kihagyásáról a hétfői, az egyeztetéseket felvezető, vitaindító reggeli kapcsán. Nagy Márton és Palotai Dániel, a pénzügyi stabilitásért felelős ügyvezető igazgató ugyanakkor elismerte, hogy a bankszektorral való tárgyalás hatékony módja leülni a Magyar Bankszövetséggel − már csak azért is, mert versenysemleges, azaz minden hitelintézet számára igénybe vehető konstrukciót kínálnak. A keretmegállapodáson túl már egyedi lehet, hogy egyes bankokkal milyen feltételekkel állapodnak meg, hiszen bankonként eltérő lehet a részvétel és a feltételrendszer a hitelezést bővítő programokban − márpedig például az a bank, amely komoly partner lesz az első pillérben, akár kedvezőbb swapárakat is kialkudhat magának.
Mégsem volt teljes az az egységesség?
Összesen 35 perc állt a Monetáris Tanács tagjainak arra, hogy elolvassák a jegybanki stáb javaslatát, az MNB Növekedési Hitel Programját - tudta meg a Népszabadság Király Júliától, aki még a nyár közepéig az MNB alelnöke és a Monetáris Tanács tagja. Király a Népszabadság kérdésére válaszolva hangsúlyozta: a testület nem volt egységes a kérdésben. Ő a vita elején jelezte: nem tartja elegendőnek az időt ahhoz, hogy megfelelő mélységben tanulmányozza a javaslatot, ezért tartózkodik a vitától.Csapda a bejelentés?
A jegybankelnök bejelentése csapdát is rejt a bankok számára. Matolcsy ugyanis fix kétszázalékos kamatfelárról beszélt, míg Nagy Mártonék szerint mind a kkv-k olcsó hitellel történő ellátása, mind a devizahitelek kiváltása során tárgyalnának a felár mértékéről − a jegybank itt lehetőleg tartaná a két százalékot. A problémát az jelenti, hogy gonosz spekulánsoknak lehet majd beállítani a bankrendszert, ha nem lesz hajlandó ilyen kamatszint mellett hitelezni. Mindez akkor is igaz, ha a bankoknak kell eldönteniük, hogy finanszíroznak-e két százalékon olyan cégeket, amelyek kockázata négyszázalékos. Ha nem, a jegybanknak az is jó, hiszen így bizonyosan piacérett, fejlődési pályán álló cégek − jellemzően multibeszállítók − jutnak a kedvezményes kamatozású hitelhez.
Megakasztja a gondolkodást az is, ki futja a kockázatot. Matolcsy kockázatmegosztásról beszélt a bankok és az MNB között, ám ennek megoldását ma még nem lehet látni. Nagy Márton szavait pedig sokan úgy értelmezték, hogy a bankoknál marad a kockázat. Ebben az esetben viszont nehezen képzelhető el, hogy a pénzintézetek komolyabb hajlandóságot mutatnának Matolcsy azon elvárásának teljesítésére, hogy ne fáradozzanak a fedezetekkel, egyszerűsített hitelbírálat mellett öntsék piacra az új, olcsó forrást.
Sokan emlékeztetnek arra, hogy a kormány és a Bankszövetség között a 2011. decemberi − azóta a kormány által többször felrúgott − megállapodást is kis híján megakadályozta, hogy az akkor még miniszter lényegében fedezet nélküli kkv-hitelezési elvárásokat fogalmazott meg a bankokkal szemben. Az emiatt megszakadt tárgyalások eredménye lett, hogy a megállapodásnak lényegében kidolgozatlan, s így értelmetlen eleme lett a növekedési paktum fejezet.
Legalább van miről tárgyalni
Összességében kedvező, hogy van miről tárgyalni, s ezt jól mutatja az is, hogy korlátozott időtávú − bár az MNB reményei szerint akár már májusban indítandó − konstrukció keretében az MNB hajlik arra, hogy a bankokkal közösen dolgozza ki, hogy mi lesz a hitelprogramok célzottsága. Miközben szerkesztőségünk már több e-mailt is kapott, hogy hol lehet az "ingyen hitelhez" hozzájutni, a jegybanki szakemberek egyértelművé tették: azt szeretnék, ha a kkv-k tényleg fejlesztésekre, a gazdasági növekedéshez való hozzájárulásra költenék a pénzt és nem mondjuk állampapírt vennének az olcsó forrásból.
Deviza | Forint | Összesen | |
Mikro- és kisvállalkozások | 866,5 | 976,1 | 1842,6 |
Középvállalkozások | 997,6 | 614,0 | 1611,6 |
Mikro- és kkv összesen | 1864,1 | 1590,1 | 3454,2 |
− ebből deviza (százalék) | 53,97 | 46,03 | 100,00 |
Nagyvállalatok | 1990,9 | 702,1 | 2692,9 |
− ebből deviza (százalék) | 73,90 | 26,10 | 100,00 |
Forrás: MNB |