A Napi Gazdaság csütörtöki számának cikke
Két éve, 2009 tavasza óta nem látott szintre gyengült tegnap a forint, a kora délután elért 293,56-os csúcsról pedig csak a még mindig elég magasnak mondható 290 körüli szintre tudott visszacsorogni. A magyar cds-felár eközben a keddi 471,70-ről 490 bázispontra szökött. A folyamatban a specifikusan magyar tényezőkön kívül a régiós devizákat érintő eladási hullám is szerepet játszott.
Rendkívüli kamatemeléssel is reagálhat a Magyar Nemzeti Bank (MNB), amennyiben tovább gyengül a forint árfolyama − mondta a Napi Gazdaságnak Ruzsonyi Ákos, a Commerzbank devizakereskedője. A rendkívüli lépésnek igazi hatása akkor lenne, ha ezt intervencióval vagy egyéb lépésekkel is megtámogatnák − véli a szakember.
Mikor jöhet a rendkívüli beavatkozás?
Azt már nehéz megmondani, hogy milyen árfolyam esetében lépne a magyar jegybank. Legutóbb 2008-ban 285 forintos árfolyamnál került sor a 300 bázispontos kamatemelésre, ezt a szintet azonban már magunk mögött hagytuk. E mögött az állhat, hogy a mostani forintgyengülés nemcsak belső okokra vezethető vissza, a nemzetközi hangulat is komoly szerepet játszik benne. Márpedig a rendkívüli beavatkozásra akkor van esély, ha a jegybank a magyar bankrendszert látja veszélyben, illetve a hazai gazdaság szempontjából érzi úgy, hogy lépnie kell − mondta Ruzsonyi. A Commerzbank szakértője szerint a 292 forintos szint áttörésével 295 és a 300 forint közeli szintek "kerültek képbe", ez utóbbihoz közelítve azonban egyre valószínűbb a jegybanki beavatkozás.
Lassan már egy leminősítést áraz a forintpiac. Márpedig ha 295 forint körüli euróárfolyam mellett kerülne bóvli kategóriába az ország, az beláthatatlan következményekkel járna a forint, illetve az államadósság finanszírozása szempontjából is − mondta a Napi Gazdaság kérdésére Kolba Miklós, az ING devizaüzletágának vezetője.
A kormányzati bejelentések nem javítanak a helyzeten
Eleve óriási a bizonytalanság a piacon és ezen az elmúlt időszak kormányzati bejelentései sem javítottak sokat a szakember szerint. A végtörlesztés bejelentése óta eltelt másfél hét alatt csaknem 20 forinttal erősödött az euró. Azóta hiába fogadta el az országgyűlés a végleges verziót, még mindig nem lehet tudni, hogy végeredményben mennyi embert és mekkora összeget érint majd, ráadásul jogilag is támadható.
Az egykulcsos adó eltörlése, illetve a további intézkedések meghirdetése is növeli a bizonytalanságot, ráadásul a végleges feltételek még mindig változhatnak. Mindez oda vezet, hogy a piaci szereplők körében és a nagy bankházak elemzőrészlegein beindul az ötletelés. Márpedig ez egy olyan kicsi és illikvid piac esetében, mint a forinté, legtöbb esetben eséshez vezet − mondta Kolba.
A fő gond a szakember szerint az, hogy a bejelentéseket nem, vagy csak nagy késleltetéssel követik a konkrét részletek, a felfokozott hangulatban pedig túlreagál a piac. Az MNB azon vállalása, miszerint a végtörlesztéseknél igény szerint a bankok rendelkezésére bocsátja a szükséges devizamennyiséget a tartalék terhére, alapvetően kedvező lenne a forintpiac szempontjából. Ugyanakkor a devizakitettséget fedezni kell és a tartalékok 10 százalékos csökkenése mindenképp rontja az ország megítélését. Ettől függetlenül a délelőtt folyamán Kolba elmondása szerint az egész feltörekvő térséget beadták, lendületesen gyengült a dél-afrikai rand, illetve a régiós devizák is, a lengyel zloty például 4,44-ig gyengült az euróval szemben.
Erős nyomás alá került az OTP is
A forinttal párhuzamosan az OTP is erős eladói nyomás alá került, árfolyama a nap során 3334 forinton, kétéves mélyponton járt. Ettől függetlenül Kuti Ákos, az Equilor vezető elemzője szerint lesznek még jobb beszállási lehetőségek. Ugyan az MNB bejelentése a bankok szempontjából pozitív, hiszen a piaci kondíciók mellett vagy azoknál kedvezőbben juthatnak euróhoz, ám a makrokockázatokat az nem csökkenti, hogy a devizakockázat átkerül a jegybankhoz.
Ez az ország külső megítélésének romlásán keresztül ugyanis visszahathat a forintpiacra is. A bankok szempontjából ráadásul az kevésbé releváns, hogy 280 vagy 290 forinton jutnak euróhoz, a nagy veszteséget 250-es szinten rögzített árfolyamon szenvedik el. Az OTP esetében gyakorlatilag a végtörlesztés bejelentése óta a piac már beárazta a bank teljes devizahitel-állománya végtörlesztésének durván 150-200 milliárd forintos veszteségét, illetve ennek egy részvényre jutó 800 forintos hatását is − mondta Kuti. Igaz, ebben a rossz nemzetközi hangulat, illetve a bizonytalanságot fokozó híráram is szerepet játszott.