A mások iránti bizalom sokkal szorosabban kapcsolódik a boldogsághoz, mint korábban gondolták, ez derül ki a Boldogság világjelentés 2025 tanulmányból. Magyarország a világranglistán a 69-dik volt 2024-ben, 13 helyet csúszott hátra egy év alatt. Az élettel való elégedettség nullától tízig terjedő skáláján a magyarok átlaga még a hatot sem érte el.

A visegrádi országok között hazánk a legutolsó volt,  Csehország a huszadik,  Lengyelország huszonhatodik, Szlovákia pedig az ötvenedik helyet foglalja el a boldogságtérképen. 

Globálisan a középmezőnyben vagyunk

A gazdasági mutatók mellett egyre gyakrabban kerül a figyelem középpontjába az a kérdés is, mennyire érzik magukat elégedettnek az emberek az életükkel. A World Happiness Report nemzetközi felmérése évek óta vizsgálja a lakosság szubjektív jóllétét, és a kutatás alapján Magyarország a globális rangsor középmezőnyében helyezkedik el.

A felmérésben a válaszadók egy 0 és 10 közötti skálán értékelik, mennyire elégedettek jelenlegi életükkel. Magyarország esetében 5,9 pont körül alakul ez az érték, ami enyhe visszaesést jelent az előző időszakhoz képest. 2024-ben például az átlagos pontszám 5,92 volt, ami alacsonyabb a 2023-as, 6 pont feletti értéknél.

A hosszabb távú trendek ugyanakkor árnyaltabb képet mutatnak. A 2010-es évek elején Magyarország még jóval alacsonyabb pontszámot ért el: 2012-ben mindössze 4,78 pont volt az átlagos életelégedettségi érték, ami az egyik legalacsonyabb értéknek számított az ország történetében. Azóta fokozatos javulás következett, és 2021-ben elérte a 6,09 pontot, ami a legmagasabb eddigi érték volt.

A boldogságindex mögött több tényező áll: a kutatás figyelembe veszi többek között a jövedelmi szintet, a társadalmi támogatottságot, a várható élettartamot, a személyes szabadság érzését, a nagylelkűséget és a korrupció érzékelését is. Ezek együtt határozzák meg, mennyire elégedettek az emberek az életükkel.

Nemzetközi összehasonlításban Magyarország a világátlaghoz képest nagyjából átlagosnak tekinthető: a globális átlag körülbelül 5,57 pont, vagyis a magyar érték kissé magasabb ennél, de jelentősen elmarad a legboldogabb országoktól. A lista élén rendszerint az északi államok állnak, különösen Finnország,  Dánia vagy Izland, ahol a lakosság életelégedettsége jóval 7 pont fölött alakul.

Érdekes ugyanakkor, hogy a hosszabb időszakot vizsgálva Magyarország az egyik olyan ország, ahol jelentősen javult a boldogság szintje a 2000-es évek vége óta. A kutatók szerint ez arra utal, hogy a társadalmi és gazdasági változások ellenére a szubjektív jóllét hosszabb távon emelkedő pályára állt.

A boldogságkutatások egyik fontos tanulsága, hogy az anyagi jólét önmagában nem magyarázza teljes mértékben az emberek elégedettségét. A társadalmi kapcsolatok, a közösségi bizalom, valamint az egészség és a biztonságérzet legalább ilyen fontos szerepet játszanak abban, hogy az emberek mennyire érzik jónak az életüket.

Magyarország példája is azt mutatja, hogy a gazdasági mutatók mellett a társadalmi és pszichológiai tényezők legalább olyan jelentősek. A következő évek egyik kulcskérdése az lehet, hogy sikerül-e stabilan javítani az életminőséget és a társadalmi biztonságérzetet – mert ezek a tényezők döntően befolyásolják, mennyire érzik magukat boldognak az emberek.

A 2025-ös World Happiness Report idei kiadása különösen a gondoskodás és az étkezések megosztásának szerepét vizsgálja az emberek boldogságában, rávilágítva arra, hogy a kedvesség nem csupán a kedvezményezettnek, hanem a cselekvőnek is hasznot hoz. 

Összességében a 2025-ös World Happiness Report elemzése világosan jelzi, hogy a boldogság nem pusztán személyes érzés, hanem társadalmi jelenség, amelyet a gondoskodás, a megosztás, a társas étkezések és a családi kapcsolatok alakítanak – írta Vitrai József, a Széchenyi Egyetem tudományos munkatársa, a Multidiszciplináris Egészség és Jóllét folyóirat főszerkesztője a lapban. 

A Gallup World Poll felmérései szerint az emberek gyakran alábecsülik mások jóindulatát. 2019-ben például az utcán eldobott pénztárcák visszaadási aránya jóval magasabb volt, mint amire a járókelők számítottak. Ez arra utal, hogy a társadalmi jóindulat erősebb, mint hisszük, és a tudatosítás javíthatja az egyének jóllétét. A jóllétünk ugyanis nemcsak a tényleges kedvességtől, hanem attól is függ, hogyan ítéljük meg mások jóságát.

A pandémia után is szívesen segítünk másokon

A kutatások azt is kimutatták, hogy a legkevésbé boldog emberek járnak a legjobban olyan társadalmakban, ahol magas az elvárt jóindulat, így a boldogság egyenletesebben oszlik el. A COVID-19 alatt a világ minden régiójában nőtt a jóindulat: a szükséghelyzetekre reagálva az emberek több segítséget nyújtottak, és a jótékony cselekedetek a pandémia előtti szintnél 10 százalékkal magasabbak maradtak 2024-ben is.

A gondoskodás egyik legegyértelműbb formája az étkezés megosztása. Azok, akik gyakran étkeznek együtt másokkal, szignifikánsan boldogabbak, még akkor is, ha figyelembe vesszük a háztartás méretét.

Ezzel szemben az egyedül étkezők jólléte alacsonyabb, és ami drámai, hogy a fiatalok körében világszerte növekszik a magány: 2023-ban a fiatal felnőttek 19 százaléka számolt be arról, hogy nincs senki, akire szociális támogatásban számíthatna, ami 2006-hoz képest 39 százalékos növekedés.

A jelentés kiemeli a család szerepét is: a nagyobb háztartások és az erős családi kötelékek tartósan növelik a boldogságot. A boldogság a háztartásmérettel négy főig nő, afölött csökken, míg az egyedül élők kevésbé elégedettek. A kedvesség és adományozás mértéke emellett jelentős hatással van a politikai orientációra: azok az emberek, akik bíznak másokban balra, azok, akik nem bíznak, jobbra fordulnak.