A kormány azzal számol, hogy évente mintegy 5000 bajba jutott devizahiteles lakását kell kivásárolnia az október elsején fölálló eszközkezelőnek - mondta Szatmáry Kristóf , a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára még kedden a parlamentben. A lakások átlagos árát 10 millió forinttal számolva ez azt jelentené, hogy az eszközkezelő csak ezen tevékenysége évi 50 milliárd forintjába kerülhet évente a költségvetésnek. Ugyanakkor az NGM ennél jóval kisebb kiadással számol: a tárca szerint idén 7-8 milliárd forintos költségvetési forrást igényel a lakások megvásárlása, de 2012-ben sem emelkednek a költségek évi 10-20 milliárd forint fölé, ami a 14 ezer milliárd forintos államháztartáson belül nem jelent kezelhetetlen tételt.

Ráadásul a kormányzati elképzelések között az is szerepel, hogy ezen szociális programot más szociális ellátásokra szánt pénzekből finanszírozzák - vagyis az összkiadás akár szinten is maradhatna. (Arról egyelőre nincs hír, hogy pontosan mely szociális ellátást nyirbálnák meg.) A Széll Kálmán terv részleteit ismerve nem megoldhatatlan feladat, hogy a 800 milliárd forintos szociális transzfereket 10-20 milliárddal csökkentsék.

Nem tudni, hányan választják a fix árfolyamot

A kormány az árfolyamrögzítést azon devizadósoknak ajánlja, akinek a jelenlegi 210-220 forintos svájci frank mellett már rendkívül nagy nehézséget okoz a havi részletek kifizetése - számukra 2015 januárjáig megoldást jelenthet a 180 forintos frankon rögzített törlesztőrészlet - a különbözet pedig egy államilag garantált forintszámlán halmozódik fel.

Azt, hogy hányan választhatják a jövőben a devizaadósok közül az árfolyamrögzítést nem lehet tudni - erre nem készültek becslések, mondván ezzel kapcsolatban nincsenek tapasztalatok, másrészt nincs érdemi költségvetési hatása annak se, ha akár az összes devizahiteles a törlesztőárfolyam rögzítését kéri.

A pufferszámlán felhalmozott forinttartozást törlesztését legkésőbb 2015 januárjában kell megkezdeni, ám ha már ezt megelőzően 180 forint alá csökken az alpesi deviza törlesztőrészlete, már akkor megkezdődik a forintszámla törlesztése. Szakértők szerint érdemes lehet a rögzített 180 és a 210-220 forintos havi törlesztőrészlet különbségét megtakarítani - már aki erre képes - így ugyanis nem lesz vesztesége a devizadósnak, hisz a kamat kárpótolja a pufferszámla költségéért.

A bankokkal kötött megállapodás szerint a pufferszámla 2015 januárja után piaci forinthitellé alakul és meg kell kezdeni a törlesztését is. A megállapodás szerint azonban a 2014 decemberi és a 2015 januári - forintban számolt - törlesztőrészlet között nem lehet nagyobb a különbség 15 százaléknál, vagyis a havi törlesztő ennyivel nőhet, egy remélhetőleg jóval kedvezőbb árfolyam-környezetben.

Nem számolnak 220 feletti frankkal

2015 januárjáig a pufferszámlákon elhelyezett hitelekre az állam 100 százalékos garanciát ad a bankoknak - így azok mentesülnek a tartalékképzési kötelezettség alól. Ugyanakkor a szaktárca 2015 után sem számol jelentős, 1-3 százalékos garanciabeváltással mondván, hogy a devizadósok eddig 210-220 forintos frankárfolyam mellett is tudták törleszteni a hitelüket, így nem okozhat tömeges gondot egy vélhetőn erősebb forint mellett törleszteni a hiteleket.

A konstrukció kidolgozásakor a szaktárca és a bankok abból a feltevésből indultak ki, hogy trendszerűen a jelenleg 220 forintos szint felé nem emelkedik a következő években a svájci frank árfolyama - ugyanakkor negyedéves ingadozások lehetségesek. (Ehhez képest a svájci exportőrök attól tartanak, hogy paritásra erősödik a frank az euróhoz képest, ami változatlan forintárfolyam mellett 265 körüli frankkurzust jelentene, és a svájci kormány is aggódik a nemzeti deviza miatt.)

Azok a devizahitelesek, akik 90 napnál nagyobb késedelemben vannak a törlesztésben, nem szállhatnak be az árfolyamrögzítéses konstrukcióba mindaddig, míg a hátralékuk nem csökken 90 nap alá - ezzel az intézkedéssel a bankok és a kormány azon potyautasokat szeretné kiszűrni, akik a kilakoltatási moratóriumra apellálva szándékosan késedelembe estek. Az eszközkezelő azok számára nyújthat megoldást, akik nem tudják késedelmüket 90 nap alá csökkenten - akár oly módon, hogy támogatott forinthitelből kisebb lakásba költözzenek a mostani otthon értékesítése után.