Az MTA Közgazdaságtudományi Bizottsága - az általa képviselt tudományterületért érzett felelősségérzettől vezérelve - kéri az MTA vezetésének segítségét az MNB a közgazdasági és a gazdaságtudományi felsőoktatásban és kutatásban zajló térfoglalásnak visszafordításában.

A testület javasolja, hogy a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) hívja fel a területért felelős államigazgatási szervek és a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) figyelmét a gazdaságtudományi képzést érintő ellentmondásos folyamatra, amit az MNB és alapítványai kiterjedő tevékenysége okozott és eredményezhet - olvasható a december 10-i dátumú, de az MTA honlapján csak ma nyilvánosságra hozott állásfoglalásban.

Ez bizony közpénz, de ellenőrizetlen és cserébe "várnak valamit"

A bizottság szerint ugyanis az MNB - közvetlenül és alapítványai révén - mind nagyobb teret foglal el a közgazdasági és a gazdaságtudományi felsőoktatásban és kutatásban. Az MNB-alapítványok által felhasznált közpénz ellenőrizetlen forrásként jelenik meg a szigorúan szabályozott felsőoktatási piacon: felhasználásuknál sem a közpénzügyi, sem az akkreditációs szabályok nem érvényesülnek.

Sérül a támogatott intézmények autonómiája, mivel a pénzügyi támogatás elnyerése és megőrzése érdekében alkalmazkodniuk kell az "adományozó" nyílt vagy burkolt elvárásaihoz, amelyek a programok tartalma mellett a személyi feltételekre is kiterjednek.

Mindez érinti:

  • az MTA kompetenciáját, különösen, ami a tudósutánpótlás szempontjából kulcsfontosságú PhD képzés területét illeti;
  • a kormányzati irányítást, amely felelős a felsőoktatási közpénzek átlátható, ellenőrizhető, számon kérhető, hatékony és a tudományterületek különböző irányzatai szempontjából semleges felhasználásáért;
  • a MAB kompetenciáját, amely a magyar felsőoktatás minőségbiztosításában, törvényi felelősséggel, kulcsszerepet játszik.

A Közgazdaság-tudományi Bizottság tagjai

Elnök: Muraközy László
Elnökhelyettes: Farkas Beáta és Mihályi Péter
Titkár: Győrffy Dóra

Tagok:
Ábel István
Bélyácz Iván
Benczes István
Benczúr Péter
Berlinger Edina
Bod Péter Ákos
Bokros Lajos
Chikán Attila
Csaba László
Erdős Tibor
Fertő Imre
Halmai Péter
Halpern László
Hámori Balázs
Király Júlia
Kónya István
Kornai János
Kőrösi Gábor
Kőszegi Botond
Laki Mihály József
Madarász Aladár
Mátyás Antal
Mellár Tamás
Muraközy Balázs
Oblath Gábor
Palánkai Tibor
Simai Mihály
Simonovits András
Szabó Katalin
Száz János
Valentinyi Ákos
Várhegyi Éva
Vincze János
Vörös József
Zalai Ernő

A bizottság megállapításai:

1. Az MNB-nek és a mintegy 200 milliárd forinttal feltőkésített Pallas Athéné alapítványainak a felsőoktatásra fordított kiadása közpénz.

2. A közpénzfelhasználás nemzetközi és hazai normáinak, törvényi szabályzásának (átláthatóság, megalapozottság, elszámoltathatóság, hatékonyság) az MNB-nek és alapítványainak a gyakorlata nem felel meg.

3. A felsőoktatásra fordítható közpénzek felelőse a kormány és azon belül a felsőoktatásért felelős államtitkárság. Az általuk a felsőoktatásnak juttatott összegek, valamint az oktatási intézmények minden forrása csak szigorú szabályok szerint használható fel, világos felelősségi és ellenőrzési struktúrák keretében.

4. Az állami forrásokkal szemben az MNB és alapítványai minden kötöttség nélkül, a nyilvánosságot és a szakmai kontrollt elkerülve, rejtett és átláthatatlan döntési folyamatok eredményeként jelentős forrásokat tudnak felhasználni.

5. Az MNB alapítványi programjai deklaráltan egyfajta közgazdasági nézetrendszert kívánnak uralkodóvá tenni, amit a felsőoktatásban történő térfoglalással próbál megvalósítani. Ilyen cél közpénzek segítségével történő megvalósítása sérti a tudományos szabadság alapelvét és veszélyezteti a támogatott oktatási-kutatási intézmények autonómiáját.

6. A szigorúan ellenőrzött, de szűkös állami finanszírozás, párosulva a bőkezű, kívülről generált és meghatározott beavatkozással aszimmetriát és feszültségeket idéz elő az érintett intézményekben. A támogatások odaítélésének módja pedig bizonytalanságban tartja őket: nem tudható, mennyi ideig és milyen formában lehet az elindított programoknál erre a forrásra támaszkodni.

7. E programok a másokra kötelező minőségi mércéket, a MAB akkreditációs folyamatát is megkerülik. Az anyagi függőség miatt gyakran az érintett felsőoktatási intézmények saját minőségbiztosítási előírásai sem érvényesülhetnek.

8. Különösen kritikus - a tudósutánpótlás miatt az MTA számára is kiemelten fontos - a PhD-képzésbe való fokozódó beavatkozás. Az MNB az ország legnagyobb doktori programját vallja a magáénak, miközben még semmilyen akkreditált doktori iskolája nincs.

A PhD-iskolák legjobb hallgatóit igyekszik bevonni nem akkreditált programjaiba, igen magas ösztöndíjat ígérve. Az így kapható havi nettó jövedelem magasabb, mint az évtizedek óta oktató egyetemi docenseké. Így doktori iskolák legkiválóbbjai oktatói utánpótlásként elveszhetnek a saját egyetemeik számára.

Veszélyes precedens egy Földtudományi Doktori Iskola keretében megindult Geopolitika Program, amelyet az MNB inspirált és bőkezűen támogat. Az MNB számára "kiskapu", hogy a PhD iskolákon belüli program létesítéséhez nem szükséges MAB-engedély, így megkerülhető a kötelező minőségbiztosítási rendszert. A korábbi 8-10 hallgatóval szemben hirtelen 62 főt vettek fel (akik zöme az MNB alkalmazottja, 300 ezer forintos ösztöndíjjal). Ennyi doktorandusznál a reális fokozatszerzési esélyhez, - a geopolitika területén tudományos teljesítményt felmutató, - 20-30 kvalifikált témavezetőre lenne szükség, miközben a geopolitika a MAB és az MTA tudományrendszerében jelenleg nem is szerepel.

9. Kiemelt projekt az MNB számára a kecskeméti felsőoktatás támogatása. Jelentős forrásokkal, ingatlanvásárlásokkal külön erre létesítette az MNB a Pallas Athéné Domus Mentis Alapítványt. Az Országgyűlés határozata alapján, 2016 közepén - érdekes névazonossággal, - létrejön a Pallas Athéné állami egyetem.

Egyenlőtlen versenyhelyzetet okoz, ha az állami támogatás mellett MNB-forrásokban is dúskáló intézmény lép a piacra. Különösen mert egy ilyen erőltetett fejlesztés a saját oktatói gárdáját rövid távon csak a máshol kinevelt szakemberekből tudja toborozni, magasabb jövedelem biztosításával. Hosszabb távon beléphetnek az MNB és alapítványai által finanszírozott doktori programok végzettjei, ami feltehetően éppen az egyik cél - olvasható az állásfoglalásban.

A bíróság arra kötelezte a Pallas Athéné alapítványokat, hogy 15 napon belül adják ki a Világgazdaság újságírója által kért adatokat, ám ezt a mai napig nem teljesítették - írta a lap pénteken.

Közpénz az a mintegy 260 milliárd forint, amelyet az MNB juttatott eddig az általa 2014-ben és 2015-ben oktatási, tudományos célokra létrehozott fél tucat Pallas Athéné-alapítványának, mivel azok közfeladatot látnak el - áll a Fővárosi Ítélőtábla 2015. december 8-án hozott jogerős ítéletében, amelyben arra kötelezett az alapítványok közül hármat, a 60 milliárd forintos vagyonú Domus Animae-t, az 50 milliárdos Domus Concordiae-t és a 48 milliárdos Domus Scientiae-t, hogy adják ki a lap újságírójának a köz­érdekű adatigényléssel kért adatokat. Ez a mai napig nem történt meg.