A legsúlyosabb válságban közgazdaságtan van - ez a tudomány romokban hever - mondta Surányi György, a CIB Bank elnöke egy gazdasági konferencián. Az áramlat, amely neoklasszikusokon keresztül próbálta magyarázni a folyamatokat zsákutcába vezette az világgazdaságot. Emiatt nem hasonlítható össze a mai Magyarország az 1995-sel, így nem lehet tudni, hogy melyek lesznek megfelelő válaszok a mostani kihívásra.
A bizalmi válság állítja a legnehezebb probléma elé a gazdaságpolitikát; a legbriliánsabb gazdaságpolitikai mix is megbukik, ha nem sikerül orvosolni a jelenlegi mély bizalmi válságot. Mindent és mindennek az ellenkezőjét is lehet bizonyítani a mostani adatok alapján. A válságnak még nem vagyunk a mélypontján, ez már mélyebb és globálisabb krízis mint a 1929-s nagy világgazdasági válság.
Nem csak Magyarország van válságban, a korábbi bezzeg országok - Írország, Szlovákia - erőteljesebb reálgazdasági visszaesést szenved el. A magyar gazdaság fundamentumai a jobbak közt van a régióban: tolerálható belső külső és hiánnyal, inflációval. Nem igazolható, hogy mi lennénk a leggyengébb láncszem.
A mostani gyenge árfolyamot felelőtlennek és fölöslegesnek tartom, amely aláássa pénzügyi rendszer stabilitását - mondta a CIB elnöke. Az elmúlt napokban az MNB is csinált végre valamit, így a forint korrekcióba kezdett, de a 290-es árfolyam is elfogadhatatlan, életveszélyes.
A 2009-es kilátásokról szólva Surányi nem akart négy százalékos visszaesésnél magasabbat jósolni - már csak az önbeteljesítő jóslat miatt sem. Az államadósságot tekintve Magyarország vezeti a mezőnyt, mi relatíve magas és kedvezőtlen. Komoly mértékben gyengíti a hitelességet, de nem példátlan, hisz 1995-ben 92 százalék volt az adósságráta amely ötven százalékra csökkent - vagyis ilyen csodát már látott Magyarország.
Surányi szerint a magas adósságráta miatt korai lenne kardunkba dőlni. Nincs olyan kereskedelmi bank, amely egy fillért kivitt volna az országból, ezzel maga alól húzná ki a bankot. Nem számítva a leányoktól kapott hiteleket a külső devizaeladósodottság 50-60 százalék, ami messze nem égbekiáltó. A következő egy évre előretekintve Magyarország finanszírozási kockázata a legalacsonyabb a régióban - köszönhetően az IMF hitelnek.
Ki kell józanodni, akkor amikor államcsődről beszélünk, szó nincs ilyenről. Az IMF húsz milliárdos csomagja kényelmesen biztosítja a finanszírozást. A folyó fizetési mérleg személypontjából Magyarország a kevésbé veszélyes kategóriába tartozik. Adósságmegújítási probléma van minden országban, akinek nemzeti valutája nem kulcsvaluta. Ezt a megújítási problémát rajtunk kívül ötven ország érzi - nem véletlen, hogy a régió valutái leértékelődtek az elmúlt hónapokban.
Senki sem jut hitelhez a régióban, nincs kínálat, ezért nincs államkötvény kibocsátás. Ezért nem koldulásra, segélycsomagokra van szükség, hanem arra, hogy ezen országok egyenlő eséllyel fordulhassanak az Európai Központi Bankhoz (ECB) - vélekedett a volt jegybankelnök. Ha nincs bankok közötti hitelkínálat, akkor marad a jegybanki finanszírozás - ezért fontos a egyenlő hozzáférés az ECB forrásaihoz.
Az ECB Surányi szerint a nem eurózónás EU-tagokat diszkriminálja. A régiós jegybankok nem képesek a bankrendszert likviditással ellátni, csak akkor ha külső forrásból teszi azt, mint mi az IMF hitelből. Nem segélyekre van szükség, hanem arra, hogy az ECB felelősséggel viseltesen a régió iránt. Az ECB-nek nem nyugat-európai központi bank a neve. A jegybanknak meg kell teremtenie a forrásokat a régiónak - ez nem segély, hanem tisztességes hitelkérelem - szögezte le Surányi.
A bizalmi válság a krízis komoly jellemzője: piacok és az elemzők súlyos és indokolatlan véleménye az oka. Egy éve még piros pontot kapott az a bank, amelynek nagy volt a kitettsége, most ugyanezért fekete pont jár - ilyen gyorsan nem változott meg a helyzet Közép- Kelet Európában. A magyar gazdaságpolitikai olyan hektikus és kiszámíthatatlan programokkal áll ellő, amit még idehaza is nehéz követi - ezért nem csoda a magyar gazdaságpolitikával szembeni bizalmatlanság. "Van egy tevékeny kormányunk és egy tevékeny jegybankunk. A kettő együtt elég kárt tud okozni" - mondta az MNB volt elnöke.
Surányi szerint méltatlan összehasonlítani Magyarországot Ukrajnával, vagy a hazai gazdaság jelenlegi helyzetét az argentin pénzügyi összeomlással, teljesen más gazdaságokról van szó, amelyek össze sem vethető Magyarországgal.
Surányi szerint a mostani válságban az MNB számos olyan lépést tett, amely mélyítette a válság hazai hatásait. Ilyen döntésnek bizonyult az árfolyamsáv eltörlése. Az MNB 2008-ban elkezdett kamatokat emelni, ezzel tönkrevágta az ország versenyképességét, tovább terelve a hitelfelvevőket a devizahitelek felé. A tavaly októberi kamatemelés jó lépés volt - üzenet az volt a forint védelmében - ugyanakkor idén januárban 286 forintos euróárfolyam mellett kamatot csökkentett.
Súlyos hiba volt az MNB részéről, amikor 286-os euró árfolyamnál azt nyilatkozták, hogy nem zavaró az inflációs cél szempontjából. Nagyon sok pénzbe kerül az országnak az MNB nem világos árfolyampolitikája, árfolyamcélja.
Ha eltűnnek a külső piacok, akkor nem működik az államháztartási hiány működése, a kereslet csökkentése miatt ez tovább nyomja a gazdaságot a visszaesésbe. Lényegesen kell csökkenteni az állami újraelosztást - még válságban is. A kiadások csökkentése azonnali keresletcsökkentést hoz, míg az adócsökkentés hatása késleltetett. Ennek ellenére meg kell lépni és monetáris politikának kell megteremtenie szükséges likviditást, és nem szabad arról elfeledni, hogy az IMF-hitelt nem azért vettük fel, hogy vitrinen tartsuk.
Magyarországnak erős külső krízist kell elviselnie vélekedett Gene Frieda, londoni Moore Capital vezető elemzője. Általános hitelezői válság van a régióban - nagyon erős az országok egymásrautaltság, így kis problémából akár hatalmas problémát okozhatnak más országokban. A magyar krízis mindenképp kezelhető, múltbéli tapasztalatok arra utalnak, hogy Magyarország eddig soha nem bukott meg az ehhez hasonló helyzetben. A kormány stabilizáció lépései jók, de talán későiek, komoly a veszélye, hogy késlekedés a reformokat hátráltatja, a politikai elit megosztottsága, a programok hiánya - mondta Gene Frieda.
A bizalmi válság állítja a legnehezebb probléma elé a gazdaságpolitikát; a legbriliánsabb gazdaságpolitikai mix is megbukik, ha nem sikerül orvosolni a jelenlegi mély bizalmi válságot. Mindent és mindennek az ellenkezőjét is lehet bizonyítani a mostani adatok alapján. A válságnak még nem vagyunk a mélypontján, ez már mélyebb és globálisabb krízis mint a 1929-s nagy világgazdasági válság.
Nem csak Magyarország van válságban, a korábbi bezzeg országok - Írország, Szlovákia - erőteljesebb reálgazdasági visszaesést szenved el. A magyar gazdaság fundamentumai a jobbak közt van a régióban: tolerálható belső külső és hiánnyal, inflációval. Nem igazolható, hogy mi lennénk a leggyengébb láncszem.
A mostani gyenge árfolyamot felelőtlennek és fölöslegesnek tartom, amely aláássa pénzügyi rendszer stabilitását - mondta a CIB elnöke. Az elmúlt napokban az MNB is csinált végre valamit, így a forint korrekcióba kezdett, de a 290-es árfolyam is elfogadhatatlan, életveszélyes.
A 2009-es kilátásokról szólva Surányi nem akart négy százalékos visszaesésnél magasabbat jósolni - már csak az önbeteljesítő jóslat miatt sem. Az államadósságot tekintve Magyarország vezeti a mezőnyt, mi relatíve magas és kedvezőtlen. Komoly mértékben gyengíti a hitelességet, de nem példátlan, hisz 1995-ben 92 százalék volt az adósságráta amely ötven százalékra csökkent - vagyis ilyen csodát már látott Magyarország.
Surányi szerint a magas adósságráta miatt korai lenne kardunkba dőlni. Nincs olyan kereskedelmi bank, amely egy fillért kivitt volna az országból, ezzel maga alól húzná ki a bankot. Nem számítva a leányoktól kapott hiteleket a külső devizaeladósodottság 50-60 százalék, ami messze nem égbekiáltó. A következő egy évre előretekintve Magyarország finanszírozási kockázata a legalacsonyabb a régióban - köszönhetően az IMF hitelnek.
Ki kell józanodni, akkor amikor államcsődről beszélünk, szó nincs ilyenről. Az IMF húsz milliárdos csomagja kényelmesen biztosítja a finanszírozást. A folyó fizetési mérleg személypontjából Magyarország a kevésbé veszélyes kategóriába tartozik. Adósságmegújítási probléma van minden országban, akinek nemzeti valutája nem kulcsvaluta. Ezt a megújítási problémát rajtunk kívül ötven ország érzi - nem véletlen, hogy a régió valutái leértékelődtek az elmúlt hónapokban.
Senki sem jut hitelhez a régióban, nincs kínálat, ezért nincs államkötvény kibocsátás. Ezért nem koldulásra, segélycsomagokra van szükség, hanem arra, hogy ezen országok egyenlő eséllyel fordulhassanak az Európai Központi Bankhoz (ECB) - vélekedett a volt jegybankelnök. Ha nincs bankok közötti hitelkínálat, akkor marad a jegybanki finanszírozás - ezért fontos a egyenlő hozzáférés az ECB forrásaihoz.
Az ECB Surányi szerint a nem eurózónás EU-tagokat diszkriminálja. A régiós jegybankok nem képesek a bankrendszert likviditással ellátni, csak akkor ha külső forrásból teszi azt, mint mi az IMF hitelből. Nem segélyekre van szükség, hanem arra, hogy az ECB felelősséggel viseltesen a régió iránt. Az ECB-nek nem nyugat-európai központi bank a neve. A jegybanknak meg kell teremtenie a forrásokat a régiónak - ez nem segély, hanem tisztességes hitelkérelem - szögezte le Surányi.
A bizalmi válság a krízis komoly jellemzője: piacok és az elemzők súlyos és indokolatlan véleménye az oka. Egy éve még piros pontot kapott az a bank, amelynek nagy volt a kitettsége, most ugyanezért fekete pont jár - ilyen gyorsan nem változott meg a helyzet Közép- Kelet Európában. A magyar gazdaságpolitikai olyan hektikus és kiszámíthatatlan programokkal áll ellő, amit még idehaza is nehéz követi - ezért nem csoda a magyar gazdaságpolitikával szembeni bizalmatlanság. "Van egy tevékeny kormányunk és egy tevékeny jegybankunk. A kettő együtt elég kárt tud okozni" - mondta az MNB volt elnöke.
Surányi szerint méltatlan összehasonlítani Magyarországot Ukrajnával, vagy a hazai gazdaság jelenlegi helyzetét az argentin pénzügyi összeomlással, teljesen más gazdaságokról van szó, amelyek össze sem vethető Magyarországgal.
Surányi szerint a mostani válságban az MNB számos olyan lépést tett, amely mélyítette a válság hazai hatásait. Ilyen döntésnek bizonyult az árfolyamsáv eltörlése. Az MNB 2008-ban elkezdett kamatokat emelni, ezzel tönkrevágta az ország versenyképességét, tovább terelve a hitelfelvevőket a devizahitelek felé. A tavaly októberi kamatemelés jó lépés volt - üzenet az volt a forint védelmében - ugyanakkor idén januárban 286 forintos euróárfolyam mellett kamatot csökkentett.
Súlyos hiba volt az MNB részéről, amikor 286-os euró árfolyamnál azt nyilatkozták, hogy nem zavaró az inflációs cél szempontjából. Nagyon sok pénzbe kerül az országnak az MNB nem világos árfolyampolitikája, árfolyamcélja.
Ha eltűnnek a külső piacok, akkor nem működik az államháztartási hiány működése, a kereslet csökkentése miatt ez tovább nyomja a gazdaságot a visszaesésbe. Lényegesen kell csökkenteni az állami újraelosztást - még válságban is. A kiadások csökkentése azonnali keresletcsökkentést hoz, míg az adócsökkentés hatása késleltetett. Ennek ellenére meg kell lépni és monetáris politikának kell megteremtenie szükséges likviditást, és nem szabad arról elfeledni, hogy az IMF-hitelt nem azért vettük fel, hogy vitrinen tartsuk.
Magyarországnak erős külső krízist kell elviselnie vélekedett Gene Frieda, londoni Moore Capital vezető elemzője. Általános hitelezői válság van a régióban - nagyon erős az országok egymásrautaltság, így kis problémából akár hatalmas problémát okozhatnak más országokban. A magyar krízis mindenképp kezelhető, múltbéli tapasztalatok arra utalnak, hogy Magyarország eddig soha nem bukott meg az ehhez hasonló helyzetben. A kormány stabilizáció lépései jók, de talán későiek, komoly a veszélye, hogy késlekedés a reformokat hátráltatja, a politikai elit megosztottsága, a programok hiánya - mondta Gene Frieda.
További részletek