A magyar versenyképesség vagy 25 helyet romlott 2006-hoz képest, de ehhez hozzátartozik, hogy az egész régióban megfigyelhető volt a romlás. Persze ezek a listák mindig szubjektív felméréseken alapulnak. A makrogazdasági stabilitást illetően viszont javult a megítélésünk - emelte ki László Csaba. Az üzleti környezet szempontjából meghatározó tényezők között a bizalomromlás miatt esett vissza a versenyképességünk.
Mi a visszaesés motorja?
Még egy optimista GDP növekedés szcenáriója mellett is negatív a lakossági és beruházási kereslet. A foglalkoztatásban pozitívum egyedül a közmunkának köszönhető. László Csaba szerint az elmúlt fél évben a magyar gazdaság egyfajta kegyelmi állapotban volt, a világban lévő pénzbőség, és alacsony külső kamatkörnyezet növelte meg a magyar kamatcsökkentés elfogadottságát.
Nyertes szót ugyanakkor nem használhatunk, mert ezek a kegyelmi időszakok nem szoktak sokáig tartani. El fog jönni az igazság pillanata. Fenntarthatósági szempontból pedig belső feltételeket kellene teremteni a kamatcsökkentésre - figyelmeztet a közgazdász.
Kockázati felárak
A kockázati felár csökkenése az egész régiót érintette, ami jól mutatja, hogy ha megint fordul a piac, az minket fog legerőteljesebben érinteni. Üzleti környezetben kockázatot jelent Magyarországon például a túlzott bürokrácia és az ehhez kapcsolódó korrupció, erre figyelmeztetnek az uniós felmérések is a kormányzásról. És ez összefügg a bankrendszer finanszírozási hajlandóságának csökkenésével, hiszen a kormányzati intézkedések rontják a bankrendszeren belüli üzleti bizalmat. Láthatóan az anyabankok csökkenteni próbálják magyarországi kitettségüket, ezt a mi felméréseink is visszaigazolják - mondta el a KPMG partnere.
Világosan látszik, hogy egyértelműen romlanak a fizetési gondok, fizetési határidők tarthatósága. A nemzetgazdasági beruházások 2008 eleje óta minden negyedévben mínuszt mutattak, ahogy a jegybanknál fogalmaznak, már az amortizációt sem fedezik a beruházások. Vagyis tőkefelélés zajlik.
2010-től 8 milliárd euró feletti tőkekivonást végeztek az anyabankok a magyar bankszektorból. Ez azt jelenti, hogy a GDP 7-8 százaléka hiányzik a bankrendszerből a finanszírozásból. Tőkebeáramlás is megjelent, mert a bankoknak tőkepótlásra van szükségük a működés miatt. Közben zajlik a Bázel III-ra történő felkészülés, ami szintén tőkeigényes.
Mit tanácsol ügyfeleinek a KPMG partnere?
Kulcskérdés a válság melyik szakaszában érezzük meg az alkalmazkodási igényt. Ebből a szempontból a tartalékképzésnek van jelentősége. Nem szabad a következő évekbe tartalékok nélkül belépni - ezt szokta ügyfeleinek is tanácsolni a KPMG partnere.
Nem szabad hagyni, hogy ki legyünk szolgáltatva más partnereknek, vagy az árfolyamnak. Persze könnyű ebben okosnak lenni, de sok cég nem teheti meg, hogy például több szereplővel finanszíroztassa magát. Mindenesetre ezek azok a kockázatok, amiket jól kell tudni beárazni, és ehhez igazítani a kockázatkezelést, tartalékolást - hívja fel a fogyelmet László Csaba.
Jellemzően nő az export aránya a nagy termelő vállalatoknál, akinek van lehetősége a külpiacok felé nyitni, annak meg kell tennie. Persze iparágtól, cégtől függ a siker, ahogy az is, hogy találnak-e maguknak a cégek a válság alatt valamilyen specializációs lehetőséget, piaci rést. Ez a túlélés záloga a mai üzleti modellekben.
Jó tanácsok közül a legfontosabb, hogy ha minél nagyobb fix költségekkel dolgoznak a cégek - például az élőmunkát nagy mértékben foglalkoztatók - annál nagyobb a kitettség a válság felé. A változó költségekre kell átállítani az üzleti modelleket.