Gyenge kereslet ide vagy oda, a nagy része átment a drágításoknak. A kedden publikált februári infláció alapján már egyértelműen ki lehet jelenteni, a kiskereskedelem egy az egyben átnyomta az áfát, ráadásul egyre több jel mutatja, hogy a gyenge forint hatása is megjelent az árakban - mondta a Napi Gazdaság Online-nak Németh Dávid, az ING elemzője.

A gyenge forint is megjelent az árakban

A nem tartós ipari cikkeknél (például a mosópor) nagy volt az ugrás, és ha mérsékelten, de a tartós cikkek között is látni a drágulást. Ugyanez elmondható a feldolgozott élelmiszerekre is. Bár Magyarország nettó exportőrnek számít, de ettől még magas az itthon elfogyasztott külföldi áru aránya. Az is erről tanúskodik, hogy a szolgáltatások áraiban - amelyeket csak közvetve érint a gyenge forint hatása - volt egy ugrás januárban, azonban ez februárban már visszafogott volt. A változatlan adótartalmú index is ezt támasztja alá.

Az árfolyam akár a későbbiekben is jelenthet problémát, hiszen egy éve még 265-270 között volt a szint - figyelmeztetett Németh. Így hiába erősödött vissza az elmúlt hónapokban a forint, még mindig 10 százalékkal gyengébb az euróval szemben, mint egy éve volt. Majd kiderül, hogy ez például a ruházati termékeknél megjelenik-e majd a következő hónapokban. Mindezt még a jövedéki adó további emelései is tetézik, így vélhetőleg az idei év egyik hónapjában sem kerül az éves index 5 százalék alá.

A szűk kereslet ellenére olyan áremelkedések történtek, amelyek az alacsony kereslet mellett tényleg meglepő volt, az áfa a vártnál nagyobb mértékben "gyűrűzött át" - erősítette meg Mináry Borbála, a KSH szakértője. A másik árváltozási kockázatot jelentő tényezőnél, az árfolyamnál, érdemes azonban figyelembe venni, hogy sok vállalat nem azonnali árfolyammal dolgozik, akár több hónapra is köthetnek megállapodást.

A hatóságok is kihasználták az áfaemelést

A fő meglepetést elsősorban a feldolgozott élelmiszerárak vártnál gyorsabb növekedése, valamint a ruházati termékeknek a mérsékelt leárazás jelentette. A hatóságok ráadásul az áfaemelésnél nagyobb mértékben drágítottak, elég a gázár és a vízdíj masszív emelését megnézni: a vezetékes gáz 4,1, a palackos gáz 3 százalékkal, a víz pedig 4,2 százalékkal drágult egy hónap alatt.

A tavalyi magas bázis miatt még a következő hónapban mérséklődhet az éves index, azonban májustól az árak mérsékelt ütemben nőttek, amely megnehezíti az idei év teljesítményét. További kockázatot jelent idén, hogy megjelenik-e az árakban egy költségoldali nyomás - vetette fel Keszeg Ádám, a Raiffeisen Bank szakértője.

A költségeket emelhették a hipermarketeket sújtó adók, valamint a minimálbér miatti 20 százalékos béremelést csak később követi a kompenzáció, ezért elképzelhető, hogy a vállalatok további áremelésekre kényszerülnek. A szűk kereslet miatt ez azonban nem lehet tartós megoldás, ezért a bérkompenzáció kifizetése akár egy mérsékelt enyhítést is hozhat.

Elhúzódnak a tárgyalások, de utána enyhülhet a monetáris politika

Az MNB ettől még "nem ugrik rá az adatra" - tette hozzá Németh. Egyedül annyi változás lehet, hogy ha az ülésen szóba is kerül a kamatcsökkentés lehetősége, opcióként (szemben a februári alkalommal) nem vetik fel azt, azaz nem is szavaznak rá. Ugyanakkor jövő év közepére már csak az idei magas bázis miatt is az inflációs cél közelébe csökken az árindex.

Így akár most szeptemberre elképzelhető, hogy kedvező lesz a hangulat egy kamatvágásra. Az EU/IMF-megállapodás úgy tűnik, tovább húzódik, de még nyár végére létrejöhet. Ha a külső nyomás enyhül, és a kormány is közzétesz egy olyan költségvetést, amely alátámasztja, hogy a 2013-as hiányt tényleg a GDP 3 százaléka alatt tartja, és arra az unió pozitívan reagál (többek között megszűnik a kohéziós pénzek megvonására vonatkozó döntés), az akár még idén 3 darab negyed százalékpontos monetáris enyhítést is eredményezhet.

Hasonlóan vélekedik Keszeg is, aki szerint hiába volt tényleg magasabb a januári és a februári szám a vártnál, az még nem okoz kamatemelési kényszert. Ráadásul az adómentes infláció 3,9 százalékos szintje ha nem is kifejezetten alacsony, azért magasnak sem volt mondható - fogalmazott meg Némethével ellentétes véleményt.

A kereskedők taktikáit csak korlátozottan jelzi a KSH

A szűk fogyasztói kereslet kevés helyet hagy a vállalatoknak a drágításra, különösen igaz ez a jelentős túlkínálattal és így erős versennyel jellemezhető termékcsoport piacán, mint amilyenek a műszaki termékek. Itt a kereskedők csak nagyon mérsékelten képesek az áremelésekre. Bár elképzelhető, hogy ennek kikerülése érdekében a kereskedők az árukínálat rugalmas változtatásával reagálnak, a KSH-nak az a célja, hogy lehetőség szerint ugyanazokat a termékeket hasonlítsa össze - mondta Mináry.

Ha a boltban nem található meg az adott termék, akkor az árakat összeíró alkalmazottnak olyan terméket kell keresnie, amely minőségben és műszaki szempontból hasonló az eredeti termékhez. A gyors műszaki fejlődés miatt azonban az árak önmagukban olcsóbbá válnak és egy jobb termék nem kerül többe, míg a korábbinak lejjebb megy az ára.

Az importáruknál a készlet változása leggyorsabban az ipari cikkeknél történik meg. Az élelmiszereknél ennek az üteme jóval mérsékeltebb, ráadásul ott könnyebb hasonló árucikket is találni. Ahol gyakorlatilag nem történik csere, az a háztartási energia.

Az EU-s szabályok növelhették a hazai inflációt

A KSH így elvileg évente csak egyszer változtatja a megfigyelt áruk és szolgáltatások listáját, gyakorlatilag pótlistával előfordul, hogy korrigálni kell. Az idei évi termékösszetétel-változás azonban módszertani váltással is együtt járt. Míg korábban a háztartás-statisztika alapján állították össze a fogyasztói kosarat, most ez a nemzeti számlák lakossági adatait tükrözi - mindta a KSH szakértője.

A változásra egy Európai Bizottsági rendelet miatt került sor, amely az EU-ban mért fogyasztói árak harmonizált indexét (HICP) szabályozta. A hazai gyakorlat azonban igyekszik az itthoni módszertant minél több helyen összekötni az EU-s szabályokkal. Ez történt itt is.

Ennek nyomán azonban a súlyok a korábbiakhoz képest nagyobb mértékben változtak. Ennek akkor van nagy jelentősége, ha valamely termék ára kiugró mértékben nő vagy csökken. Ez történt most az igen nagy változásokat mutató benzinnél is. Ugyanakkor ez a hatás összesen 0,1-0,2 százalékpontot változtathat a teljes árindexen.