"Most készül az árvízvédelmi stratégiánk. Az látható, hogy nagyobb figyelmet kell fordítanunk a meglévő műveink fenntartására, nem elég újakat építeni, ha közben a régiek elromlanak és nem tudják ellátni a funkcióikat" - mondta az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgató-helyettese. Láng István hozzátette: "a mai konferenciánknak is ez a témája: a nagyvízi medreink megtartása, ugyanis az elmúlt harminc évben ezek annyira fölteltek vagy befásodtak, hogy gyakorlatilag az árvíz szorult ki belőlük, ezért lesznek azok egyre magasabbak."

"Ez a folyamat szinte valamennyi magyar folyót érint. Most csináltunk egy átfogó vizsgálatot, megállapítottuk, hogy az árvízszintek mennyivel nőttek az elmúlt harminc-negyven évben, éppen emiatt, hogy a medrek fenntartottsága jelentősen csökken" - közölte a főigazgató-helyettes. Láng István hozzátette: "a korábbi állapotokat már nem is lehet helyreállítani, hiszen sok helyen védett természeti területek vannak, beépültek. Nem az a célunk, hogy ezeket a területeket eldozeroljuk, hanem az, hogy ezeket a nagyvízi medreket stabilizáljuk, hogy ez a romló folyamat álljon meg, és az új körülmények között biztonságosan levezethessük az árvizet."

"Ezt úgy történhet, hogy például kijelölünk legelőket, nyílt területeket, amelyeket az árvíznek szabadon hagyjuk, hogy le tudjon folyni. Ha ezt nem tesszük meg, nem kaszáljuk le, hagyjuk, hogy elcserjésedjen, akkor az vissza fogja duzzasztani az árvizet és az árvízszintek ismét nőni fognak" - mondta az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgató-helyettese. Láng István hozzátette: "tehát olyan kezelési és fejlesztési javaslatokat dolgozunk ki, amelyek azt eredményezik, hogy az árvízszintek nem nőnek tovább és kiépítjük a biztonságos védműveket."

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgató-helyettese elmondta: "a stratégiaalkotási folyamatnak most a társadalmi vitát megelőző szakaszában vagyunk. Összerendezzük a terveket végleges formába - 67 ilyen van - és utána egy közvélemény-kutatás alapján szeretnénk a végén egy miniszteri rendeletben kihirdetni."

Láng István hozzátette: "költségbecslést egyelőre nem társítottunk hozzá, most még azon dolgozunk, amit az Európai Unió ír elő, hogy megnézzük, hogy melyik folyószakaszokon mekkora kockázat és veszély van, milyen gazdasági értékek mentén kell elvezetni az árvizet, ez fogja majd rangsorolni, hol a legégetőbben szükséges a beavatkozás, ehhez fogjuk majd a költségeket társítani."