Az árrésstop március közepi bevezetésekor szakmai és elemzői körökben általános vélemény volt, hogy a nagy kereskedelmi láncok a rendelkezés alá nem eső termékek esetében növelik majd az áraikat, hogy ellensúlyozzák a kormányzati döntés hatására kieső bevételeiket: keresztárazás révén érik majd el, hogy ne keljen veszteséget elkönyvelniük. 

A Népszava összehasonlítása szerint azonban

a boltok önkorlátozása az elmúlt másfél hónapban sokkal erősebb volt, ahogy arra az előzetes nyilatkozatok alapján számítani lehetett.

A lap az Árfigyelő oldalon közölt adatbázis alapján összevetette a március 14-i, vagyis az intézkedés bevezetése előtti és a múlt pénteki árakat hat meghatározó láncnál: a Tesco, a Spar, a Penny, az Aldi, az Auchan és a Lidl adatait tette mérlegre.

  • A 2447 termékből 435-nek emelkedett az ára, ami a teljes portfólió éppen csak több mint 17 százaléka. Ez egyáltalán nem tűnik markáns áremelési hajlandóságnak.
  • A közel 2500 darabos listában 6 olyan árucikk volt, amely esetében 50 százaléknál nagyobb volt a drágítás mértéke.
  • Összesen 887 olyan cikket találni, amely olcsóbb lett. Ez a teljes állomány mintegy 36 százaléka.
  • Ezen felül a többi 1125 terméknek, ami a teljes vizsgált portfólió csaknem 46 százaléka, a fogyasztói ára szinten maradt.

Így a lap számításai szerint

a feltüntetett termékek több mint 82 százalékának az ára március közepe és április vége között csökkent, vagy nem változott.

Nagy Márton azonban az Economx felvetésére hétfőn azt közölte: marad az árrésstop, első körben nyár végéig, de a nemzetgazdasági miniszter szerint az a kérdés, hogy miért ne maradhatna velünk ez a szabályozás örökre.