Az utóbbi hetekben hírei azt bizonyítják, egyre értékessebbé vált Brüsszel és Budapest barátsága. Néhány hete a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közölte, hogy európai biztonsági cselekvési eszköz, vagyis a SAFE hitelkeretéből 16,2 milliárd eurónyi forrás, vagyis több mint 6300 milliárd forint támogathatja Magyarország védelmi beszerzéseit és beruházásait. Az erre vonatkozó terveket november 30-ig várja a kormányzattól az Európai Bizottság.
De a magyar költségvetés is megérezte az enyhülést, legalábbis az államháztartás augusztus végi mérlegéből erre következtethetünk. Persze, ez nem azt jelenti, hogy nem ütne így is ezermilliárdos lyukat az uniós a büdzsén. Mindenesetre tény, hogy 2024 januárja óta soha nem érkezett ennyi uniós forrás a költségvetésbe, mint amennyit regisztrált az NGM 2025 augusztusában.
Egyébként augusztus végéig az államháztartás központi alrendszere 3025,5 milliárd forintos hiánnyal zárt. A minisztérium közlése szerint ez az egész éves várható pénzforgalmi hiány (4774 milliárd forint) 63,4 százaléka, ami az NGM szerint azt jelenti, hogy az időarányosnál (66,6 százalék) kedvezőbb az éves hiány eddigi teljesülése. A központi alrendszer hiányán belül a központi költségvetés 3012,7 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 109,8 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 122,6 milliárd forintos hiányt mutattak.
Szintén jelentős szempont, hogy az előző év azonos időszakához viszonyítva a központi alrendszer adó- és járulékbevételei 8,7 százalékkal magasabban alakultak. Ezen belül a fogyasztáshoz kapcsolódó adók esetében megközelítőleg 10 százalékos növekedés történt.
Egészen döbbenetes, de áfából már
több mint 5370,1 milliárd forintot fizettek be a magyarok, ez az éves előirányzat 64,9 százaléka.
Az államháztartás idei teljes bevételének, 26352 milliárdnak a több mint 20,3 százaléka származik áfából. Tehát minden ötödik forint attól függ, hogy a magyarok elmennek-e vásárolni a boltokban.
Az viszont intőjel, hogy tavaly 1197,8 milliárd forint hiány jött össze az áfából, ez az éves előirányzat 86 százalékát jelentette, miközben augusztus végén 64,5 százalékon állt a bevétel aránya, tehát gyakorlatilag ugyanúgy állt az arány, mint ahogy most.
Kamatkiadásokra augusztus végéig 2928,3 milliárd forint került kifizetésre, ami 514,5 milliárd forinttal magasabb az előző év azonos időszakához képest. Ezt egyes lejáratok eltérő kamatfizetési időpontja, valamint az államadósság eltérő szerkezete okozza.
De nemcsak az elmaradó áfabevétel okozhat ezermilliárdos hiányt, hanem az uniós pénzek esetében is egészen aggasztó az államháztartás helyzete. Uniós programok bevételei címszó alatt augusztus végéig 500,1 milliárd folyt be, ez a 2235,9 milliárdos éves terv 22,4 százaléka. Tavaly 673,7 milliárd forint érkezett a költségvetésbe az uniótól.
Az NGM tájékoztatás ez az augusztus végéig megérkezett 500,1 milliárd forint bevételből 436,8 milliárd forint az uniós és 63,3 milliárd forint az egyéb bevételekhez tartozik, így a költségvetés uniós programokhoz kapcsolódó bevételei 311,3 milliárd forinttal, emelkedtek. Ez legnagyobb részt annak köszönhető a minisztérium szerint, hogy
az Európai Bizottság átutalta a pedagógusbér-emelés kapcsán kitűzött mérföldkövek teljesítéséhez kapcsolódó, mintegy 587 millió eurónyi forrást, valamint visszatérítette a KAP Stratégiai Terv vidékfejlesztési intézkedések 2025. II. negyedévi kiadásainak uniós részét (131 millió euró).
Az NGM szerint figyelembe véve az év első felében a költségvetésen kívül érkezett 535,1 milliárd forint közvetlen agrártámogatások visszatérítéseit is, 2025 első nyolc hónapjában összesen már 971,9 milliárd forint uniós forrás érkezett Magyarországra, ami meghaladja a GDP 1,1 százalékát.
Ugyanakkor az is tény, bár az elmúlt több mint másfél év legnagyobb havi szintű uniós bevétele érkezett költségvetésbe, augusztus végén így is hiányzik ebből a forrásból is 1735,8 milliárd forint.
Jöhetnek a megszorítások?
Bod Péter Ákos közgazdász az Economx érdeklődésére korábban elmondta, a megszorítás kifejezés rögtön áthelyezi az intézkedést egy politikai térbe, mert a megszorítás politikailag átszínezett kifejezés.
Ha stabilizálást mondunk, akkor kevésbé kap a szívéhez az állampolgár, de ugyanarról van szó. Stabilizálni kell az állami bevételek és kiadások egyenlegét, a deficitet, ez folyamatos feladat, főleg nálunk, ahol az újonnan csatlakozó uniós tagállamok közül a legnagyobb arányú a költségvetési adósság, jelentős a költségvetés folyó éves deficitje, valamint messze legnagyobb a GDP-arányos kamatfizetési teher
– magyarázta.
A korábbi jegybank elnök az adózás körül most kitört heves vitát egyébként időelőttinek tartja, hiszen már vannak hatályos döntések idénre és 2026-ra, aztán majd jövő nyáron összeül az új összetételű parlament, ahol a polgárok által választott képviselők, miután meghallgatták az akkori pénzügyminisztert arról, mekkora a finanszírozási rés, és szerinte milyen eszközökkel lehet azt csökkenteni, nos, akkor dönthetnek majd az szja-ról, az összes eddigi kedvezményről, meg a kiadáslefaragásokól. Ezt hívhatják megszorításnak, bár ő úgy látja, tette hozzá,
„ha ez enyéim vannak kormányon, az felelős stabilizálás, ha meg ők, akkor az népnyúzó megszorítás – de csak azt mondom elemzőként, hogy majd az akkori tényadatok ismeretében a szakminiszter majd javaslatot tesz arra, hogy milyen adóbevételeket kell megemelni, vagy milyen kiadásokat visszavágni. Az politikai döntés, a parlamenti többség felelőssége”
– magyarázta.
Tarthatatlan költségvetési tervekhez, a stabilizálás elkerülhetetlen – szögezte le.