2025-ben a bruttó pénzforgalmi kamatkiadás 4197,8 milliárd forint volt, a 2024-es értéknél ez majdnem 600 milliárd forinttal több. A tervezett 3836 milliárd forinthoz képest a tényleges kiadás 9,4 százalékkal lett magasabb.
A Portfolio arra mutat rá, hogy 2015 óta meredeken emelkednek a kamatkiadások, az elmúlt hét évben közel a négyszeresére nőttek.
A lap azt is megemlíti, hogy az Államadósság Kezelő Központ három fő piacra támaszkodik ahhoz, hogy finanszírozni tudja az államot: az intézményi forintpiacra, a lakossági piacra, valamint a deviza intézményi piacra.
2025-ben kivételesen a lakossági inflációkövető kötvények kamati vitték el a legtöbb pénzt.: 1655,2 milliárdot a lakosság, 1373 milliárd forintot pedig az intézményei forintkötvények után fizettek.
A Portfolio szerint három okból szálltak el a kamatkiadások: egyrészt az Európa-rekorder infláció miatt a 2020-as évek elején, ami miatt a befektetőknek is magasabb hozamot kellett kínálni. Másrészt a lakossági inflációkövető állampapírok kifizetései kiugróan megemelkedtek. Harmadrészt pedig az államadósság is magas.
A bruttó kamatkiadás ugyan 3361 milliárd forintra csökkenhet az idei költségvetés szerint, azonban ez főként a lakossági papírok alacsonyabb, már nem inflációkövető kamatiból adódna – írja a lap.
Ez lesz a következő parlament rémálma – már most látszik a számokon
Tovább nőhetett a magyar államadósság – ezt már a kormány sem tagadja, miután Nagy Márton is elismerte, hogy a hiány és az adósságpálya a vártnál kedvezőtlenebbül alakult 2025-ben. A kérdés azonban nem az, hogy nőtt-e az adósság, hanem az, meddig tartható fenn ez a pálya lassú növekedés és drága finanszírozás mellett. Bod Péter Ákos szerint ma már nem a GDP-arányos mutató a legnagyobb veszély, hanem az, hogy az államadósság évről évre egyre több pénzt visz el a költségvetésből. Ha nem jön fordulat, a „kinövés” helyett könnyen adósságspirál lehet a vége.Ha többre kíváncsi, itt olvashat tovább.