Elkeserítő a magyar fiatalok fizikai aktivitása, de a felnőtt lakosság is nagyon keveset sportol. Ma minden negyedik gyermekek túlsúlyos vagy elhízott, de meg lehet fordítani ezt a negatív trendet, mondta az Economxnak Szilágyi Andrea, a Magyar Diáksport Szövetség (MDSZ) kommunikációs vezetője. Úgy fogalmazott, fontos cél, hogy a gyerekek egészségi állapotukat tekintve ne induljanak hátránnyal a felnőtt lét során.

A napokban írtunk arról, hogy a legfrissebb Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (NETFIT) adatok szerint magyar diákok a fittségi teszteken rosszul teljesítenek. Úgy nevezett fizikai inaktivitási krízisben vannak a fiatalok. Ez már a tizedik felmérés, amiben tesztelik a diákok általános fizikai állapotát, testösszetételét, aerob és vázizomzati fittségét, valamint hajlékonyságát. 

A felmérést a testnevelés  tanárok végezték el az iskolai testnevelés órák keretében.

Összesen 654 ezer 10 és 18 év közötti tanuló adatait rögzítették. 

A változáshoz kellett egy program

Az MDSZ 13 éve kezdett el azon dolgozni, hogy létrehozzanak egy programot, hogy a diákok többet sportoljanak, aktívabb életet éljenek. A gyerekek nagyon nagy hányada kizárólag csak az iskolákban mozog vagy sportol. Ha pedig jelentős változást akarunk elérni, akkor azt az iskolákban kellett elkezdeni, mondta Szilágyi Andrea. 

Eddig több mint 25 ezer továbbképzési tanúsítványt adtak ki. Számos nemzetközi és hazai kutatásban vettek részt, fejlesztettek szakmai anyagokat, saját módszertani anyagot dolgoztak ki, hogy a „tesitanárok” minél jobb testnevelésórákat és diáksport foglalkozásokat tartsanak.

Ez a munka hat éven át tartott, két Európai Uniós projekt részeként, melyek egyenként 2 milliárd forintból valósultak meg, válaszolta Szilágyi Andrea az Economxnak. 

Kanyarban előznek az aktív sulik

A fejlesztő munka után 2023-ban Aktív Iskola néven indította el a Magyar Diáksport Szövetség a programot. A Belügyminisztérium a központi költéségvetésből támogatja a projektet, évente 864 millió forintot biztosítanak az iskolák egészségfejlesztő és diáksport programjaira.

Alig két éve indult el az Aktív Iskola program, és már most látszanak az eredmények

 – mondta Szilágyi Andrea.

Jelenleg több mint 420 iskola csatlakozott és több mint 125 ezer diák vesz részt benne. A magyar közoktatásban 1,2 millió diák tanul, ezért még nagyon sok iskola csatlakozását várják, az úgynevezett „várólistán” több mint száz iskola van, mondta Szilágyi Andrea.

Az Aktív Iskolákban már jobb eredmények születtek a NETFIT-ben is. Példaként említette, hogy az úgynevezett intézményi fittségi index adataiban, ami az iskolák összesített fittségi adatait mutatja az látszik, hogy amíg az Aktív Iskolák fittségi indexe 2022-ben 5,22 volt, a nem aktív iskoláké pedig 5,24, egy év után az aktív iskolák fittségi indexe felugrott 5,32-re, a nem aktív iskolák indexe pedig csak 5,27-re. Vagyis Szilágyi Andrea szerint egy tanév adatai alapján elmondható, hogy jelentősen beelőzték az Aktív Iskolák a nem aktív iskolákat.

A fentieken túl további adatok is alátámasztják az Aktív Iskola program pozitív hatását: az Aktív Iskolákban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által javasolt napi 60 perces intenzív testmozgást elérte a gyerekek 50 százaléka, szemben a hazai és világátlag 20 százalékával, mondta a szakember.

Beszélt arról is az MDSZ kommunikációs vezetője, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) arra hívja fel a figyelmet, hogy az egészséges testi és lelki fejlődéshez az 5-17 éves gyermekeknek a hét minden napján átlagosan legalább napi 60 perc mérsékelt vagy erőteljes intenzitású fizikai aktivitást kellene végezniük.

Napjainkban a serdülők több mint 80 százaléka nem éri el az optimális egészséghez szükséges ajánlott aktivitási mennyiséget. 

Abban a 423 iskolában, amelyik már csatlakozott az Aktív Iskola programhoz január utolsó hetében úgynevezett „fejfrissítő témahét” is zajlott. Ennek lényege, hogy az iskolákban egy héten keresztül minden tanítási napon, minden évfolyamon a tanórák alatt pár perces mozgásszünetet tartottak az órákon.

A fizikai aktivitást be lehet illeszteni a tanórákba is:

  • Aktív szünetek „fejfrissítők”, ezek olyan rövid, 1–5 perces fizikai aktivitások, amelyek nem kapcsolódnak az oktatott tananyaghoz és amelyeket a tanítási órán, a tanulók felfrissítése, figyelmének és koncentrációjának fokozása érdekében végezhetnek el. Például a gyerekek felállítása a padok mellé, és átmozgatásuk játékos feladatok mentén.
  • Tananyagközpontú aktív szünetek. Ezek olyan rövid, mozgásos aktivitások, melyek az aktuálisan oktatott tananyaghoz kapcsolódnak. Például a tanár kérdéseire nem szóban kell választ adni, hanem bizonyos mozgást kell végezni, guggolni vagy terpeszbe állni.
  • Fizikailag aktív órák. Ezek pedig olyan tanórák, ahol a tananyag elsajátítása fizikai aktivitáson keresztül valósul meg. Például súrlódás, gravitáció fogalmainak tanítása során egymás húzásával matracon, illetve görgős eszközön szerezhetnek tapasztalatokat a diákok.

A kezdeményezés hátterében azok a tudományos eredmények állnak, melyek szerint a rendszeres testmozgás komplexen gyakorol pozitív hatást a gyerekekre: nemcsak a testi egészségüket fejleszti, hanem többek között serkenti az agyműködést, oldja a stresszt, javítja a tanulási teljesítményeket, illetve a fizikai és mentális teherbíró képességet is.

Az MDSZ egyébként az Aktív Iskola projektben az intézményeknek a megvalósításhoz gyakorlati segítséget ad, a szervezéstől az eszközökig. A motivációs rendszer lényege, hogy az egyes mozgásprogramokért és egészségfejlesztő aktivitásokért összegyűjtött pontokat az iskolák beválthatják sportszerekre, sportélményekre, sportinfrastruktúra bővítésére, kirándulásokra, műszaki cikkekre is akár, mondta Szilágyi Andrea.

Az iskolák mindig szeptemberben csatlakozhatnak az Aktív Iskola programhoz, a tervek szerint 2025-re elérheti az Aktív Iskolák száma a 600-at is. 

A bővülést mindig az anyagi források lehetősége határozza meg, az első évről a második évre rögtön száz iskola csatlakozott, tette hozzá Szilágyi Andrea, nem kellett lasszóval fogni a sulikat és úgy tűnik most sem kell.