Magyar Péter videósorozatának első része rögtön egy belső informátorral indított. A „Tibor” néven emlegetett tanú – aki 2019 óta a dél-koreai alvállalkozó, a GV Europe szállítmányozójaként látott rá a belső folyamatokra.
A politikus elmondása szerint Tibornak és cégének az volt az egyik feladata, hogy „a Samsung gyárából katasztrófavédelmi ellenőrzés idejére külső, jellemzően Pest megyei raktárakba szállítsák el a rendkívül veszélyes alapanyagokat, más termékeket, hogy
papíron minden rendben legyen.
A beszámoló szerint a közpénzmilliárdokkal kitömött gödi üzemben ipari méretű bújócskát játszottak a mérgező anyagokkal: évente több alkalommal, akár 50 kamionnyi szállítmányt – több mint ezer tonna rákkeltő, maró és tűzveszélyes anyagot – menekítettek ki engedély nélküli külső raktárakba.
Erről dokumentumok, írásos bizonyítékok és egy szállítmányozó beszámolója is rendelkezésre állnak.
A logisztikai akciók egyetlen célja az volt, hogy a hatósági ellenőrzések idejére megtisztítsák a terepet, és elrejtsék a szabálytalanságokat a vizitáló tisztviselők elől. A videót állítása szerint ez a gyakorlat nemcsak a gyár falain belül dolgozókat, hanem a Pest megyei helyszínek révén több tízezer gyanútlan lakos egészségét is közvetlenül kockára tette.
A mérgező anyagok útvonala gyakorlatilag körberajzolta Budapestet. A rejtett raktárak a megszólaló szerint
Vác, Kistarcsa, Gödöllő, Vecsés, Dunaharaszti és Biatorbágy
- településeken találhatók, ahova az M0-áson szállítgatták a veszélyes anyagokat, elsősorban a covid-járvány idején.
„Logisztikai bújócska” politikai hátszéllel
A beszámoló szerint a selejtes akkumulátorokat is sokszor védőfelszerelés nélkül semmisítették meg, ami Magyar Péter szerint súlyos munkavédelmi visszaélés. A munkások kezdetben főleg ukrán állampolgárok voltak, ám a háború kitörése után jöttek a katonai behívók, és lecserélték őket filippínókra.
Pontosan tudjuk, hogy ezek a szabálytalanságok, a munkásoknak, a környéken élők egészségének a veszélyeztetése nem történhetett volna meg a hatóságok és a politikai vezetés tudta, vagy aktív közreműködése nélkül
– mondta Magyar Péter, aki péntekre ígérte a folytatást: az üzemen belüli további súlyos visszaélések kerülnek terítékre.
A politikus korábban közzétett egy videót, ami állítása szerint a Samsung gödi üzemének 2018-as robbanása látható. Egy, az üzemből származó belső feljegyzés szerint – melyet a gyár egykori középvezetője készített – az akkugyár indulásának évében egy kemence robbant be. A detonációt követő tűzvész olyan pusztító erejű volt, hogy két szinten is beszakította az épület mennyezetét, rávilágítva a technológia körüli súlyos üzemeltetési veszélyekre.
Kikapcsolt szirénák, repülő ajtók
Az Átlátszó információi szerint a komáromi SK Battery gyárában is hasonlóan kezelik a kríziseket: z üzemben tűzeset és robbanás történt abban a részlegben, ahol a legyártott akkumulátorcellák minőség-ellenőrzését végzik – ezt egy, a lap birtokába került videofelvétel is tanúsítja.
A felvétel szerint nemcsak tűz keletkezett, hanem egy ajtó is kirobbant.
A gyár B14-es számú épületében biztonsági teszteket végeznek a cellákon és modulokon, de a tűzzel járó vizsgálatok nincsenek felsorolva az üzem környezethasználati engedélyében vagy biztonsági dokumentumaiban. Ráadásul úgy tudni, hogy korábbi esetekben hatósági vizsgálat nem történt.
A vállalat azt közölte, hogy termékei „több lépcsős ellenőrzési és validációs folyamaton” esnek át, de a konkrét tesztelési módszereket üzleti titokra hivatkozva nem részletezte
A cikk szerint 2025-ben újabb munkaügyi bírságokat is kapott a cég, melyet korábban már többször megbüntettek baleseteket és súlyos veszélyeztetést okozó munkavédelmi vétségek miatt.