A NAPI Gazdaságnak nyilatkozó makroelemzők átlagosan 45 milliárd forintra teszik az államháztartás márciusi hiányát. Az előrejelzések széles skálán mozogtak, akad ugyanis olyan szakértő, aki csaknem 20 milliárd forint többletet prognosztizál, míg a pesszimisták 70–75 milliárd forint deficitet tartanak valószínűnek. A többség szerint az első tavaszi hónapban 50–70 milliárd forinttal maradtak el a bevételek a kiadásoktól, az első negyedév kumulált hiánya pedig 250–270 milliárd forintot tett ki. Az optimisták közé tartozik Kovács György, a Budapest Economics elemzője, aki derűlátását elsősorban azzal magyarázza, hogy februárban a jövedéki adóhoz kapcsolódó bevételekből 29 milliárd forint márciusra csúszott át. Az áfa-visszautalások nagy részét – 20–30 milliárd forintot – az előző hónapban számolták el, így feltehetően márciusban mérsékeltebb kiadással számolhatunk – tette hozzá az elemző, aki szerint a torzítások kiszűrésével februárban is az időarányosnak megfelelően alakult volna a hiány. A pénzügyi tárca 832 milliárd forintra teszi az idei deficitet, amiből havi 70 milliárd forint időarányos hiány adódik. Az év első két hónapja alatt a deficit meghaladta a 200 milliárd forintot, azaz elérte az éves terv negyedét. Török Zoltán, a Raiffeisen Értékpapír Rt. közgazdásza úgy látja, hogy márciusban ugyan lassul a deficit felhalmozódásának üteme, ám az első negyedévben még így is jóval az időarányos szint felett marad a hiány. A társasági adó mintegy fele – 160–170 milliárd forint – decemberben folyik be az államkasszába, az ezzel korrigált időarányos deficit pedig 270 milliárd forintot jelent az első negyedévre – világított meg egy másik megközelítést Barcza György, az ING Bank elemzője. A piaci szakértők közül szinte senki sem bízik abban, hogy idén a kormány szándékainak megfelelően a bruttó hazai termék (GDP) 4,5 százalékára szorítható le az államháztartás hiánya a tavalyi 9,6 százalékról. A prognózisok általában 1000–1100 milliárd forint, azaz a GDP 5,5–6,0 százalékára rúgó hiányt várnak 2003-ra. Az elemzők szerint a hiány továbbduzzadása a bizonytalanság növekedését okozhatja az állampapírpiacon.