Múlt héten, a plázastoptörvény módosítóinak elfogadását követően kormánypárti körökben nyíltan megnevezték, hogy a jogszabályban mely nemzetközi vállalkozásokat kívánják hátrányba hozni a magyar láncokkal szemben, sőt arról folyt a polémia, mivel lehetne még több nemzetközi céget beemelni a szigor alá. A jogszabályt ha nem is nyíltan, de politikai berkekben egyértelműen protekcionistának tartják.
A Napi Gazdaság úgy tudja, hogy múlt héten a frakciókból kiszivárgott hírek, illetve a plázastop gazdaságra gyakorolt káros hatása miatt egy-egy érdekvédelmi szervezet megpróbálta a gazdasági minisztert jobb belátásra bírni azzal, hogy a 300 négyzetméteres építési tilalmat toldja meg egy nullával és legyen 3000 négyzetméteres a korlát, vagy újfent fontolja meg a jogszabály visszavonását, mert az nem tesz jót az ország hitelességének, rontja a növekedési kilátásokat és nemcsak a kiskereskedelmi ágazatot, hanem a korábbi húzóágazatnak tekinthető építőipart is sújtja.
A plázastop pedig minden számítás szerint visszafogja a kereskedelmi fejlesztéseket, csökken a munkahelyek számának növekedése a szektorban, a fejlesztések elmaradása miatt kevesebb fogyasztási adóhoz jut az állam. A plázastopról a jövő évi költségvetési módosítók között szavaz a parlament.