Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Tizenhat év után, az április közepi kormányváltással fordult a kocka. Az ING londoni elemzői szerint a befektetők ma szinte egy új, feltörekvő EU-tagállamként tekintenek az országra. A lakossági bizalmi indexek megugrottak, a vállalati szféra egyelőre kivár.
A Magyar Péter vezette kormány egyelőre elsősorban kommunikációs eszközökkel irányít. Az euró bevezetésének és a szorosabb uniós integrációnak a belengetése viszont úgy tűnik, bevált. A piac megvette a sztorit, az optimizmus tart. A bizalmat azonban a következő hónapokban konkrét lépésekkel kell megtartani.
A kommunikációs siker azonban önmagában kevés a gazdasági fordulathoz. A legelső feladat a 9,5 milliárd eurós RRF-pénz megszerzése. Az augusztus végi határidő szorít. Az elemzők szerint a források 80 százaléka reálisan behozható. Bónuszként a Kohéziós Alapból 7 milliárd, a SAFE-programból további 16 milliárd euró érhető el 2030-ig.
Ezek a hatalmas összegek rövid távon megmentik az államháztartást, de a reálgazdaságot csak 2028-tól pörgetik fel igazán. Addig viszont túl kell élni.
Üres a kassza, de elkerülhető a megszorítás
Az uniós források nélkül a költségvetés fenntarthatatlan. Április végére a hiány elérte az éves terv 91 százalékát, ami történelmi összevetésben is magas. Az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti kritériumok teljesítése szigorú fiskális konszolidációt követel.
Az ING szakértői szerint a 2030-as céldátum klasszikus megszorítások nélkül is tartható. A kiadások megvágása, a csökkenő adósságszolgálat és a beinduló gazdasági ciklus együttesen stabilizálhatja az államkasszát.
A magyar gazdaság kitettsége a globális járműiparnak továbbra is magas. Egy új gazdasági szerkezet felépítése egy-két parlamenti ciklust is igénybe vesz. Az irányvonal megváltozott: a beruházási politika fókusza Ázsiáról Európára tolódik. Az új ázsiai gyárak a jövőben kevesebb állami támogatásra számíthatnak, a meglévő szerződéseket viszont a kormány nem bontja fel.
Az új stratégia a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban látja a kitörési pontot. Lengyel mintára a teljes vertikális integráció és a magasabb hazai hozzáadott érték a cél. Az építőiparban keresletélénkítés helyett a kínálati oldalt rendezik, a környezetvédelmi előírásokat a nyugati és a keleti cégeken egyaránt szigorúbban kérik számon.
Túl erős lett a forint
A lakosságnak kedvező, az exportvezérelt hazai iparnak viszont komoly teher a forint felértékelődése. A magyar deviza március közepe óta 11-12 százalékot erősödött. A két év alatt mért 15 százalékos izmosodás már az euróbevezetéshez előírt ERM II-es sáv volatilitási szabályait is sérti.
A globális tőke ma kvázi eurózónás tagállamként árazza Magyarországot. A jegybanknak és a kormánynak lépnie kell az árfolyam stabilizálása érdekében.
Az ING szerint a kormány és a jegybank számára a 360-370 forintos euróárfolyam lehetne a legkényelmesebb szint.
A külső kereslettől való függés és a kedvezőtlen demográfiai folyamatok továbbra is rontják a növekedési kilátásokat. Az elmúlt 16 évben a versenyképesség és a termelékenység növelése elmaradt. A piacok most megelőlegezték a bizalmat, az új kormánynak azonban hamarosan a kommunikáció után valós gazdasági eredményeket kell letennie az asztalra.