Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A vártnál kedvezőbb infláció és a magyar eszközök kockázati megítélésének javulása miatt már alacsonyabb kamatszint is elegendő lehet az árstabilitás fenntartásához
– idézte Kurali Zoltánt, a Magyar Nemzeti Bank alelnökét a Reuters. A jegybankár szerint az inflációs adatok a vártnál jobban alakultak, miközben a kockázati felárak is mérséklődtek, ez pedig lefelé tolhatja azt a kamatszintet, amely mellett az MNB teljesíteni tudja árstabilitási célját.
A kamatvágás lehetősége már korábban is napirendre került a piacon: májusi cikkünkben arról írtunk, hogy
az erős forint, a kedvezőbb inflációs kép és a csökkenő piaci hozamok egyre inkább teret nyithatnak a monetáris lazítás előtt.
Elemzők szerint az MNB legkorábban júniusban fontolhatja meg újra a kamatcsökkentést, ha a forint erős marad, a hazai inflációs kilátások nem romlanak, és a külső környezetben sem jön újabb negatív fordulat.
A friss, májusi inflációs adatot kedden közli a Központi Statisztikai Hivatal, ami a június 23-i kamatdöntés előtt az egyik legfontosabb kapaszkodó lehet a piacnak. A legutóbbi, áprilisi adat szerint a fogyasztói árak éves alapon 2,1 százalékkal emelkedtek, havi összevetésben pedig 0,4 százalékos volt a drágulás; míg a maginfláció 2,2 százalékon állt. Az MNB májusi közleménye szerint mindkét mutató alacsonyabb volt a márciusi Inflációs jelentésben várt pályánál, vagyis az infláció a jegybanki toleranciasáv alsó széle közelében alakult.
A májusi adat azért lesz különösen fontos, mert megerősítheti vagy éppen gyengítheti azt a piaci várakozást, hogy az MNB előtt lassan megnyílhat a tér az újabb kamatvágásra. Ha az infláció továbbra is visszafogott marad, az erősítheti a lazítás melletti érveket, de a jegybank várhatóan továbbra is óvatos marad: a forint stabilitása, a külső kockázatok és a következő, június végi Inflációs jelentés számai együtt dönthetik el, hogy valóban léphet-e a Monetáris Tanács.
Csökkenő kockázatok
A magyar eszközök megítélése az elmúlt hetekben érezhetően javult: a forint erős szinteken stabilizálódott, miközben az állampapírpiacon is csökkentek a hozamok. A 10 éves magyar állampapírhozam június elejére 5,5 százalék közelébe süllyedt, ami egy hónap alatt érdemi mérséklődést jelentett, és a májusi aukciókon is erős kereslet látszott a magyar papírok iránt. Ez azért fontos az MNB szempontjából, mert ha a befektetők kisebb kockázatot áraznak Magyarországgal kapcsolatban, akkor kevésbé kell magas kamattal védeni a forintot és az inflációs várakozásokat. A kedvezőbb piaci kép ugyanakkor törékeny is egyben, ugyanis a költségvetési pálya, az uniós források sorsa, a nemzetközi hozamkörnyezet és a globális energiaárak továbbra is gyorsan visszahozhatják az óvatosságot.
Az óvatosság ugyanakkor továbbra is indokolt:
bár a forint erősödése és a piaci hozamok csökkenése támogatná a lazítást, a külső kockázatok nem múltak el, emellett a várhatóan emelkedő hazai inflációs pálya is fejtörést okozhat a jegybanknak
– írtuk korábban. Ezért a júniusi kamatvágás sem tekinthető automatikusnak, még akkor sem, ha a jegybanki kommunikáció a korábbinál nyitottabbnak tűnik.
Az MNB május végén változatlanul, 6,25 százalékon hagyta az alapkamatot. A jelenlegi szint február óta él, amikor a jegybank 25 bázispontos vágást hajtott végre, de Varga Mihály jegybankelnök már akkor jelezte: ez nem jelenti egy kamatcsökkentési ciklus automatikus elindulását. A jegybank azóta is azt hangsúlyozza, hogy az infláció és a forint stabilitása óvatos monetáris politikát követel.
A következő kamatdöntés így a korábbiaknál izgalmasabb lehet. A Monetáris Tanács június 23-án ül össze, amikor már a friss inflációs jelentés is az asztalon lesz. A kérdés nemcsak az, hogy megnyílik-e az ajtó egy újabb kamatvágás előtt, hanem az is, hogy a jegybank egyszeri óvatos lépésben vagy egy hosszabb lazítási pálya kezdetében gondolkodhat-e.