Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az irodalmi, tudományos, művészeti alkotásokat Magyarországon szerzői jog védi, ahogy a felhasználásukhoz kapcsolódó teljesítményeket is.
Amikor egy mű létrejön, automatikusan szerzői jogi védelem alá kerül, amely a szerző halálát követően még 70 évig él.
Ennek megfelelően 2023. január 1-jétől közkinccsé válnak többek között az 1952-ben elhunyt Molnár Ferenc írásai, köztük a legismertebb mű, A Pál utcai fiúk. Ugyanakkor a népszerű színművek, köztük az Egy, kettő, három, Az üvegcipő, A hattyú és a Liliom is szabadon felhasználhatóvá válik – nyilatkozta a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az MTI-nek.
A jövő év elejétől szintén szabadon felhasználhatóvá válnak:
- Kempelen Béla újságíró magyar nemességet kutató alkotásai;
- Szász Gyula matematikus tudományos publikációi;
- a francia szürrealista alkotó, Paul Éluard költeményei;
- az irodalmi Nobel-díjas norvég Knut Hamsun;
- illetve a mexikói Mariano Azuela egyes regényei;
- valamint a Maja, a méhecske című gyermekkönyvet író német Waldemar Bonsels munkái is.
Fontos azonban, hogy a már említett 70 éves szabály csak az eredeti művekre vonatkozik, azok feldolgozásaira, átdolgozásaira nem. Tehát például A Pál utcai fiúk film- vagy musicalváltozata, valamint a Maja, a méhecske című rajzfilm és képregény nem számít még közkincsnek.
2024-ben majd olyan alkotók önálló művei válnak közkinccsé, mint például Dienes László szociológus, Márton Lajos festő, Sándy Gyula, Lauber László és Fábián Gáspár építészek, Kálmán Imre zeneszerző vagy Django Reinhardt dzsesszgitáros.
