Nagy dolgok várnak a magyarokra

A 2017-es makrogazdasági előrejelzését a szokásosnál is több bizonytalanság övezi - állapította meg a Századvég Gazdaságkutató Zrt.

Idén a gazdaság 2,1 százalékos növekedésére számítanak: a növekedés motorja a fogyasztás bővülése lesz, míg a beruházások visszaesése fékezi a növekedést. Ez utóbbi az uniós források átmeneti elapadására vezethető vissza: ennek eredményeként a gazdasági szereplők elhalasztják beruházásaikat, megvárják, amíg azokat olcsóbban tudják végrehajtani.

Jövőre viszont a korábbi, 3,2 százalékra várt növekedés helyett az új előrejelzés 3,6 százalékos bővüléssel számol. A módosítás oka elsősorban a minimálbér és a garantált bérminimum, valamint a munkát terhelő járulékok csökkentése nyomán bekövetkező magasabb béremelkedés, ami miatt a háztartások rendelkezésre álló jövedelme a korábban vártnál nagyobb mértékben nőhet.

Kedvező esetben azonban a növekedés a vártnál nagyobb, 4 százalékot is meghaladó lehet. Az alappályánál kedvezőbb növekedéshez hozzájárulhatnak a következő tényezők:

• a magyar termékek és szolgáltatások iránt megnyilvánuló nagyobb külső kereslet, amelyet a német és francia választások miatt valószínűsíthető konjunktúra segíthet;
• a fogyasztáshoz kapcsolódó belső kínálat felfutása és az importhatás csökkenése;
• az egységes, 9 százalékos társasági adókulcs hatása a beruházásokra;
• egyéb gazdaságélénkítő kormányzati intézkedések és a közszféra további bérrendezései, amennyiben erre a költségvetés mozgástere lehetőséget biztosít.

A kutatók szerint jövőre a fogyasztás a korábban várt 3,6 százalékos ütem helyett nagyobb mértékben, 5,6 százalékkal nőhet. Jó hír, hogy a fogyasztás bővülése nem a lakosság eladósodásán, hanem a rendelkezésre álló jövedelem bővülésén keresztül történik. A bérek növekedése a kormányzati intézkedések (járulékcsökkentés, minimálbér és garantált bérminimum emelése) nyomán 10,7 százalékos lehet. Ezen belül a versenyszféra bérnövekedése 11 százalékot tehet ki.

A következő évben már a beruházások volumene is pozitívan járulhat hozzá a gazdaság növekedéséhez. Ezt segíti az új uniós költségvetési ciklushoz kapcsolódó támogatások felfutása, a családi otthonteremtési kedvezmény (csok), valamint a társasági adó mértékének mérséklése.

A külkeregyenleg azonban a korábban vártnál kisebb lehet, egyrészt a lanyhább külső kereslet miatt kevésbé növekvő export, másrészt pedig a nagyobb belső kereslet (fogyasztás, beruházás) miatti magasabb import okozhatja.

Az infláció mértéke az idén 0,3, míg jövőre 2 százalék lehet. A jövő évre várt magasabb inflációhoz egyaránt hozzájárulhat az olajárak növekedése, valamint a növekvő bérszínvonal miatt bővülő kereslet - vélik a kutatók.

A Századvég szerint továbbra is kedvezően alakul a költségvetés helyzete: idén rekord alacsony, 1,2 százalékos lehet a GDP-arányos hiány, míg jövőre 2,1 százalékot tehet ki a deficit.