A magyar növekedés várhatóan 2017-ben felgyorsul, amint az új uniós pénzügyi ciklus keretében a strukturális alapok pénzeiből megindulnak a beruházások - olvasható az Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legfrissebb, Magyarországról szóló jelentésében. A nemzetközi szervezet 2018-ra azonban ismét a gazdasági növekedés lassulásával számol.
A magyar növekedés motorja továbbra is a magánfogyasztás, miután a foglalkoztatás növekszik - részben a kiterjedt közmunkaprogramnak köszönhetően -, a bérek pedig gyorsabban emelkednek - az alacsonyabb személyi jövedelemadó (szja) és a szelektív áfacsökkentés miatt.
Az OECD elemzése ugyanakkor megjegyzi: az exportnövekedés viszont visszaesik, amint a versenyképességi előny csökken a fajlagos munkaerőköltség emelkedése és a lassú termelékenységnövekedés nyomán. Az exportőrök eddig főleg az árak csökkentésével operáltak, ez azonban nem folytatható a végtelenségig - figyelmeztet az OECD. Magyarország exportja ráadásul nagyban függ az európai piacoktól, amelyekre a Brexit miatt hatással vannak a pénzpiaci turbulenciák. A gyengülő export a jelentős folyó fizetési mérleg többletet is mérsékelni fogja.
| Mutató | 2016 | 2017 | 2018 |
| GDP (éves változás, százalék) | 1,7 | 2,5 | 2,2 |
| Munkanélküliség (százalék) | 5,1 | 4,5 | 4,4 |
| Infláció (éves változás, százalék) | 0,1 | 1,4 | 2,5 |
| Folyó fizetési mérleg (a GDP %-ában) | 6,8 | 6,7 | 5,7 |
| Államháztartás pénzügyi mérlege (a GDP %-ában) | -1,6 | -2 | -2 |
| Államadósság (maastrichti, a GDP %-ában) | 75,1 | 74,1 | 72,8 |
| Export (éves változás, százalék) | 8,1 | 4,8 | 4,3 |
| Import (éves változás, százalék) | 8,2 | 5,9 | 6,1 |
| Forrás: OECD Economic Outlook, 2016. november |
A költségvetési irányvonal expanzívvá válik 2017-ben a nemzetközi szervezet várakozásai szerint, az szja csökkentése és más, a gazdasági növekedést támogató intézkedések révén. A gazdasági pangás viszont kezd eltűnni nagyobb bérnyomást és fogyasztói inflációt generálva, így a pénzromlás üteme 2018 végére elérheti a 3 százalékos jegybanki célt.
Az adósságszolgálat költségei 2013 óta a GDP arányában 1 százalékpontot estek, ami némi költségvetési mozgásteret is eredményezett. Ugyanakkor, e mozgástér kihasználása prociklikusnak bizonyulhat, hacsak a gazdaság nem a vártnak megfelelő növekedést produkálja. Ráadásul államadósság szintje még mindig magas - vélik az OECD szakemberei.
A költségvetési politikának a potenciális növekedésre kellene összpontosítani az állami kiadások prioritásainak átalakítása révén. Az OECD szerint leginkább a közmunkából kellene a kormánynak visszavennie, miután a munkaerőpiac helyzete javul és élénkíteni az állami infrastrukturális beruházásokat - az uniós forrásokon túlmutatóan is -, különösen a közlekedésben, ami a termelékenységet is növelné.
Amennyiben 2018-ban is fennmarad a költekező, prociklikus költségvetési politika, a növekedés magasabb lehet, de a munkaerő-piaci feszültségek is éleződhetnek - figyelmeztet a nemzetközi szervezet elemzése.
