Gyászos adat jön holnap a magyar gazdaságról

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

A Napi Gazdaság szerdai számának cikke

Csütörtökön teszi közzé a negyedik negyedéves GDP-adatokat a KSH. A lapunknak nyilatkozó elemzők arra hívták fel a figyelmet, hogy a havi alapon már ismert GDP-komponensek mindegyike a válság mélyülését jelzi, ami miatt a korábban vártnál lassabb kilábalásra érdemes számítani.

A tavalyi negyedik negyedévben a recesszió tovább mélyülhetett, ami nem meglepő annak tükrében, hogy a német gazdaság is 0,5 százalékkal zsugorodhatott a harmadik negyedévhez képest − mondja Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Az év egészében 1,5 százalékos lehetett a visszaesés, ami túlnyomórészt a rendkívüli aszálynak, a vártnál hosszabb és mélyebb euróövezeti adósságválságnak, a nemzetközi okostelefon-verseny hazánkban gyártó szereplői drámai visszaesésének köszönhető, amit a kormányzati intézkedések és a bizalomhiány csak felerősíthetett. Csak az aszály önmagában 1 százalékponttal ronthatta a tavalyi GDP-t, így anélkül a recesszió az euróövezeti átlagnak felelt volna meg − teszi hozzá az elemző.

A magyar gazdaság állapota ugyanakkor nem mutat nagy változékonyságot az előző negyedévekhez képest − mondja Háda Bálint, a Quaestor elemzője. A kilátások mindösszesen annyit javulhatnak, amennyit Németország gazdasága javul és ebből a magyar export megragadni képes. A bizalmi indexek csak 2008-ban, a válság mélypontján voltak lejjebb a jelenlegi szinteknél, így nem nagyon látható az a szikra, amely a költekezési vagy a hitelkihelyezési, illetve -felvételi kedvet fellobbantaná. A hazai növekedés meghatározó tényezői a beinduló új járműipari és kapcsolódó beszállítói beruházások, az uniós források hasznosulása, illetve a mezőgazdaság hozzájárulásának alakulása lehetnek.

A tavalyi negyedik negyedéves GDP-adatok vélhetően méretes csökkenést mutatnak majd − jósolja Árokszállási Zoltán, az Erste szakértője. Szerinte a vártnál gyengébb ipari termelési és külkereskedelmi mérlegadatok, a hosszú ideje hónapról hónapra csökkenő kiskereskedelmi forgalom vagy az örvendetes harmadik negyedévi emelkedés után újra visszaesni látszó beruházási adatok is erre utalnak. Ezért a korábbi egy-két negyedévnél erősebb lehetett a negyedéves visszaesés, ami Árokszállási szerint 2 százaléknál is nagyobb éves csökkenést okozhatott 2012 utolsó három hónapjában.

Kondrát Zsolt, az MKB elemzője kétségesnek tartja, hogy az autóipari beruházások önmagukban elegendőek lesznek az egyéb ipari ágazatok esetében tapasztalható általános visszaesés ellensúlyozására és a stabil növekedés beindítására. A kilátásokat egyértelműen az határozza meg, hogy az eurózóna kilábal-e a recesszióból és fenntartható növekedési pályára áll-e. Kondrát erre számít, de mint mondja: előfordulhat, hogy ez a vártnál később fog csak bekövetkezni. Az MKB ezért az idei évre is legalább 0,2 százalékos visszaesést jósol.

A CIB Bank várakozása szerint is az utolsó három hónap lehetett 2012 leggyengébb negyedéve, és összességében mélyülhetett a recesszió − mondta el Jobbágy Sándor. Az előretekintő indikátorok, valamint az EU-s források felhasználása nyomán várhatóan bővülő beruházások, illetve a meglévő autóipari kapacitások bővülő kibocsátása nyomán 2013-ban minimális növekedést mutathat a GDP, de az első negyedév még negatív teljesítményt hozhat. A külső (elsősorban német) konjunkturális hatások a második félévben adhatnak érdemi támaszt a növekedésnek.