Konszenzus van kialakulóban a kormány és a jegybank között a monetáris politikával kapcsolatban – jelentette ki Medgyessy Péter miniszterelnök tegnap a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) évnyitó konferenciáján, hozzátéve, hogy véleménye szerint a monetáris politika korábbi céljai nem voltak összhangban a realitásokkal.
A gazdaságpolitika távlati céljainak elérése érdekében konszenzus alakult ki a jegybank és a kormány között a monetáris politika kapcsán és ezt már lefektették a közösen elfogadott előcsatlakozási programban – mondta lapunknak Missura Gábor, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szóvivője. A jogszabályok értelmében a monetáris politikát, valamint e politika érvényesítésének eszközeit az MNB önállóan alakítja ki, ahhoz nincs szükség a kormány és a jegybank közötti konszenzusra. A monetáris politikán belül kizárólag az árfolyamrendszer esetében kell megegyezésre jutni.
A NAPI Gazdaságnak nyilatkozó szakértők szerint a kormányfő tegnapi kijelentése a jegybank elleni kritika intenzívebbé válását jelezheti, de egyelőre feltehetően nem kell komolyabb támadással számolni. Többen úgy vélik, hogy Medgyessy a fiskális és monetáris politika közötti összhangra utalt, ám pontatlanul fogalmazott.
László Csaba pénzügyminiszter szerint a forintárfolyam elleni spekuláció teremtette krízishelyzetre a jegybank és a kormányzat jó választ adott, a spekulációs pénz jó része azonban még Magyarországon van.
A „hivatalos” állásponttal gyökeresen ellentétes véleményt fogalmazott meg ugyanakkor Felcsuti Péter. A Raiffeisen Bank vezérigazgatója szerint ugyanis elképzelhető, hogy a spekuláns tőke helyét az utóbbi hetekben az exportőrök forwardüzletei vették át. A pénzintézeti vezető saját januári üzletági eredményeik kapcsán beszélt arról, hogy – ha máshol is hasonló ütemű növekedést regisztráltak – szektorszinten mintegy 3-4 milliárd eurónyi határidős devizaeladás történt az üzletfeleiknél, amelyet azonban a bankok azonnal a jegybanknál landoltattak. Ha ez így van, akkor komoly kérdés, hogy mire vár a jegybank. Az MNB-nek ugyanis kamatemeléssel sterilizálnia kellene a piacot attól a mintegy 800-1000 milliárd forinttól, amely jelenleg a rendszerben kering – véli Felcsuti. Véleménye szerint a mostani helyzetben könnyen előfordulhat, hogy a kamatszint miatt a lakosság elbizonytalanodik és végül „kimenekül” a forintból.
László szerint a jelenlegi 3,5 százalékos egynapos betéti MNB-kamatláb hosszú távon nem tartható – tette hozzá a pénzügyi tárca vezetője, aki megkérdőjelezhetetlennek nevezte a jegybank függetlenségét.
A piaci elemzők az egynapos overnight kamatláb kapcsán egyetértenek a miniszterrel. Egy külföldi befektetési bank szakértői szerint akár már hétfőn emelkedhet ez a kamat, a hazai elemzők azonban úgy látják, hogy erre továbbra is várni kell.
További részletek a mai NAPI Gazdaságban.
