A lépésre számítani lehetett, miután a jegybank elnöke már reggel egyértelművé tette, hogy az MNB mindent megtesz a jelenlegi árfolyamsáv fenntartása érdekében.
A szerdai 100 bázispontos kamatvágás után további 100 bázisponttal, 6,5 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatlábat csütörtöki soron kívüli ülésén az MNB monetáris tanácsa. A döntés indoklása szerint az elmúlt két napban az árfolyamsáv ellen megalapozatlan spekuláció indult meg.
Az alapkamatlábnál is jobban mérséklődtek tegnap a jegybank által kínált betéti lehetőségek kamatlábai. A jegybankárok az alapkamat 100 bázispontos csökkentésén túl további 200 bázisponttal mérsékelték az egynapos – overnight – betét kamatlábát, így az instrumentum éves kamatlába az utóbbi két nap alatt 7,5 százalékról 3,5 százalékra csökkent. Az MNB arról is döntött, hogy keddtől felfüggeszti a kéthetes betéti lehetőség szakaszos rendelkezésre állás keretében történő biztosítását és ettől kezdve a kéthetes betétet kizárólag a jegybank forint- és devizapiaci műveleteinek üzleti feltételeiben szereplő, fix kamatú betéti tender keretében fogad el, mennyiségi korlátozással. A lapunknak nyilatkozó elemzők szerint ez azzal jár, hogy a sterilizáció elsődleges instrumentumának számító betét tényleges kamatlába jóval a névleges 6,5 százalék alá süllyedhet. Amennyiben a piaci szereplők jelentős mennyiségű pénzt kívánnak elhelyezni a jegybanknál, úgy a tenderen akár 4 százalékra is eshet a kamatláb – véli Barcza György, az ING Bank szakértője, aki rámutatott, hogy a döntés nyomán a külföldi spekulánsok jelentős veszteségeket kénytelenek elkönyvelni.
A kamatok csökkentéséről szóló bejelentés után jelentősen gyengült a forint, a piacon 250 forint körüli árfolyamon születtek üzletek, azaz a kurzus 10 százalék alá esett az intervenciós sáv erősebbik oldalán. A piacon tegnap teljes volt a bizonytalanság, a szakértők egymástól jelentősen eltérő következtetéseket vontak le az eseményekből. Egyes elemzők szerint a forint gyengülése arra utal, hogy az MNB-nek sikerült letörnie a spekulációt és a további napokban nem kell jelentős beáramlástól tartani, sőt számottevően gyengülhet a kurzus. A piac tegnap sikerrel rá tudta kényszeríteni az akaratát a jegybankra, ezzel precedenst teremtett és önbizalmat adott a spekulánsoknak, akik könnyen újra célba vehetik a magyar devizát – mutatott rá viszont Török Zoltán, a Raiffeisen Értékpapír Rt. elemzője. Járai tegnapi szavai szerint a forint jelentős, és így az inflációs cél teljesülését veszélyeztető gyengülése akár azzal is járhat, hogy a jegybank már ma megemeli az alapkamatlábat.
Fordulatokkal teli napot zárt szerdán az állampapírpiac. A jegybanki kamatcsökkentés előtt napi összehasonlításban a rövid oldalon 100–150 bázisponttal estek a hozamok, a hosszabb lejáratokon pedig 20–80 bázispontos mérséklődést jegyeztek fel, ennek következtében gyakorlatilag kiegyenesedett a hozamgörbe. A jegybank délutáni bejelentése azonban merőben új helyzetet teremtett, amire a hozamok 50 bázispont körüli emelkedésével reagált a piac. A magyar papírokból feltehetően kiszállnak a külföldi befektetők, ez pedig jelentős korrekciót hozhat az állampapírpiacon – vélik az elemzők.
A szerda délutáni kamatvágásra lehetett számítani, miután a jegybank már reggel több százmillió euró értékben volt kénytelen interveniálni a piacon, ez pedig már szerdán is 100 bázispontos kamatcsökkentést váltott ki. Szintén a kamatcsökkentésre lehetett következtetni Járai reggeli nyilatkozatából, amelyben az MNB elnöke egyértelművé tette, hogy a jegybank nem hezitál, ha ezt a spekulánsok kikényszerítik, bár ez a jegybank szerint makrogazdasági szempontból nem megalapozott. A becslések szerint az árfolyamsáv védelmében tegnap összesen 3-4 milliárd euró értékben kellett eurót vásárolnia az MNB-nek.
Ma jár le az a 250 milliárd forintra tehető jegybanki betét, amellyel a szerdán beáramlott 1 milliárd euróból származó forintot sterilizálta a jegybank. A tegnap spekulációs céllal érkezett forró pénzzel együtt ma már akár 1000 milliárd forintra is tehető az az összeg, amit jegybanki betétben kívánnak a bankok elhelyezni, az MNB szerdai döntése értelmében azonban már csak 3,5 százalékon. A külföldi befektetőknek a betételhelyezésen túl lehetősége van még a teljes kivonulásra is, ez azonban 250 forint körüli euróárfolyam mellett tetemes veszteséget jelentene, így nem valószínű. A legközelebbi kéthetes betéti tenderre kedden kerül sort, szintén az új feltételek szerint, azaz feltehetően 4 százalék körüli effektív kamatlábbal. A legutóbbi tenderen még 8,5 százalékos kamattal fogadott be pénzt az MNB.
