Egymilliárd forintos beruházás végeredményeként a napokban átadták a 40 hektáros gödöllői innovációs és logisztikai parkot. A terület még 2001-ben nyerte el az ipari parki címet. Egy évvel később a szabályozási terv birtokában kezdte el a mintegy 700 milliós beruházást a parkot üzemeltető Gödöllői Ipari Park Zrt. A most lezárult első építési fázissal egy időben a 60 hektáros bővítési terület fejlesztését is megkezdte az üzemeltető. A szükséges forrást részben a Széchenyi terv keretében az állam (200 millió forint), részben magánbefektetők, a fennmaradó, legkisebb részt pedig a gödöllői önkormányzat biztosította – mondta lapunknak Gémesi György polgármester. A tulajdonosi jogok 10 százaléka az önkormányzaté. A parkban egy befektetői csoport a Szent István Egyetem mezőgazdasági művelésből kivont területén elsősorban kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) számára kínál lehetőséget műhely és iroda működtetésére. A környéken előzőleg már több multinacionális társaság telepedett le. Ezek közé tartozik a kétezer főt foglalkoztató, kábelgyártással foglalkozó Lear Corporation, a Sony, az izraeli gyógyszergyártó Teva, a vakcinákat készítő GlaxoSmithKline (mely Gödöllőn állítja elő a világ tetanusz-oltóanyagának egynegyedét), a Caterpillar, az Avon és a Ganz-utód Actaris. A kkv-k közül többnek már szűkös a városban működő telephelye, ráadásul bővíteni is kívánják tevékenységüket. Eddig 15 letelepedni szándékozó vállalkozóval, többek között golyóscsapágy-gyártókkal kötött az ipari park előszerződést, a terület négyzetméterét 7500 forintért vehetik meg az érdeklődők. Az elsődleges célcsoport tehát nem a multicégek köre, hanem a kkv-k: a park használható logisztikai háttérlétesítményként – akár egész Kelet-Európában működő vállalkozások esetében is – és innovációs központként is – mondta a polgármester, aki szerint a fejlesztéssel foglalkozó cégek, illetve magyarországi leányvállalataik magasan kvalifikált, kis kutatócsoportokkal dolgozhatnak az infrastrukturálisan minden igényt kielégítő helyszínen. Gödöllő városa is profitálhat a park működéséből. A város évi 9,2 milliárd forintos költségvetéséből a vállalkozók által befizetett iparűzési adó 2,2 milliárdot tesz ki – ez az összeg az ipari park benépesülése után 300-400 millió forinttal nőhet. Nem elhanyagolható a munkahelyteremtés lehetősége sem – a polgármester szerint legalább néhány száz új munkahellyel kell számolni. Gémesi György prognózisa szerint a park három éven belül telik meg az odatelepülő vállalkozókkal és logisztikai cégekkel. A park vonzerejét növeli a szomszédságában lévő, bővíthető repülőtér és az épülő M0-s kőgyűrű nyomvonalának közelsége. Az előnyös fekvéssel egyenértékű jelentőséggel bír a Szent István Egyetem és kutatási intézményeinek közelsége is, melyek szellemi bázisa az inkubátortevékenység megteremtésének záloga.