A Trojena a Neom megaprojekt része, amely Mohammed bin Salman koronaherceg víziójának egyik szimbóluma. A 2600 méter magasan épülő hegyi üdülőhelyet úgy hirdetik, mint „a világ első sivatagi síparadicsomát”: a tervek szerint egész évben nyitva tartana, és decembertől márciusig 30 kilométernyi műhóval borított pálya várná a sportolókat – írja a Financial Times.
Az infrastruktúra nem csupán sípályákból állna: szállodák, luxus gyógyfürdők, golfpálya és modern szabadidőközpontok is szerepelnek a tervben. A hó azonban teljes egészében mesterségesen készülne, vízből, amelyet 200 kilométerről kellene a sivatagon át a helyszínre szivattyúzni – több mint 2,5 kilométer szintkülönbséget leküzdve.
Komoly késések és költségek
A projekt azonban messze nem halad a tervek szerint. A vízellátást biztosító fő sótalanító üzem építése Sharma városában még el sem kezdődött, pedig a tó feltöltését, amely az egész komplexum vízigényét fedezné, eredetileg 2025-re tervezték. A munkagépek mozgását nehezíti a hegyvidéki terep: a Trojenába vezető út szűk és meredek, ezért az anyag- és embermozgatás lassan halad.
Források szerint a költségvetést csak drasztikus emeléssel lehetne tartani, ami nyomást helyez a királyság állami befektetési alapjára – PIF – , amely egyébként is több százmilliárd dolláros kötelezettségekkel zsonglőrködik.
B-terv: áthelyezni a játékokat
A helyzet odáig fajult, hogy a szaúdi tisztviselők már Dél-Korea és Kína bevonásának lehetőségét is fontolgatja. Mindkét ország rendelkezik frissen használt téli sportlétesítményekkel, így gond nélkül tudnának rendezni. Ebben az esetben a királyság csak 2033-ban rendezné meg a következő rendezvényt.
Ez óriási presztízsveszteség lenne Szaúd-Arábiának, amely az utóbbi években dollármilliárdokat költött sporteseményekre és infrastruktúrára, hogy erősítse nemzetközi imázsát és eloszlassa a konzervatív királyságról alkotott képet. Nem véletlen, hogy kritikusai „sportmosással” vádolják a rezsimet.
Elszántak, de az idő szorít
A Neom vezetése és a projektben dolgozók szerint Trojena továbbra is megvalósítható, de a határidők irreálisan szorosak. Az építkezés üteme és a logisztikai problémák miatt komoly kétségek merülnek fel, hogy 2029-re valóban elkészülhet-e.