Alig egy órányi megbeszélés után véget is értek hétfőn délután tartott  orosz-ukrán tárgyalások Isztambulban. A  két félnek ezúttal is egy fogolycseréről sikerült megállapodnia.

A kijevi delegációt Rusztem Umerov védelmi miniszter, míg a Kreml csapatát Vlagyimir Medinszkij, Vlagyimir Putyin orosz elnök tanácsadója vezette. A tárgyalás elsődleges célja a tűzszünet feltételeinek és a fogolycsere további lehetőségeinek  megvitatása , illetve a Putyin-Zelenszkij találkozó előkészítése volt – írja a Reuters.

Ezekből csak az elsőben értek el látványos előrelépést: a megbeszélések után jelentette be az ukrán védelmi miniszter, hogy 

újabb fogolycseréről állapodtak meg az oroszokkal, ami főleg a háborúban súlyosan sebesülteket és a fiatalokat érintené. Megyinszkij (az orosz delegáció vezetője) szerint a foglyok száma ezúttal is elérheti az 1000 főt mindkét oldalon.

A találkozót követő sajtótájékoztatón Megyinszkij elárulta, hogy a következő héten Moszkva 6000 holttestet ad át Ukrajnának, majd megerősítette, hogy törekedni fognak a sebesült katonákat is bevonni a csereprogramba. Az utóbbi időben viszonylag gyakoriak fogolycserék, az első isztambuli tárgyalás egyetlen eredménye is egy ilyen megállapodás volt. Umerov közlése szerint Moszkva átadta saját békeszerződés-tervezetét Kijevnek, ők pedig át fogják nézni ezt a dokumentumot.

Júniusban jöhet egy harmadik kör

Az Index beszámolója szerint Szergej Kiszlicja, az ukrán delegáció főtárgyalója úgy fogalmazott, hogy Oroszország elutasította a feltétel nélküli tűzszünetet, arra az érvre támaszkodva, hogy az időt adna Ukrajnának az újrafegyverkezésre és az átcsoportosításokra egy olyan időszakban, amikor az orosz előre intenzíven nyomulnak előre a csatatéren. Kiszlicja kijelentette, hogy újabb tárgyalási fordulót javasoltak Oroszországnak, még júniusban.

Ha Oroszország üres fecsegéssé teszi az isztambuli találkozókat, új szankciókat kell bevezetnie nemcsak Európának, hanem a G7 szintjén is, beleértve az Egyesült Államokat

– kommentálta a tárgyalásokat Volodimir Zelenszkij, aki szerint nyomást kell helyezni Putyinra, mert anélkül az orosz elnök „továbbra is manipulálni fogja azokat, akik véget akarnak vetni a háborúnak”.

Előzetesen nem fűztek túl nagy reményeket a találkozóhoz a felek, mivel vasárnap Ukrajna az eddigi legnagyobb dróntámadását hajtotta végre orosz katonai bázisok ellen, jelentős veszteséget okozva a Kreml erőinek. 

Fordulat a háborúban? Moszkva terrort emlegetett, majd elbukta légiereje jelentős részét

Terrorcselekménynek minősítette az orosz kormány azt a szombat éjszakai katasztrófát, amelyben két híd leomlása hét ember életét és több mint hetven sérültet követelt. Ukrajna beindult és fordulópontról beszél: miután egy Krím felé tartó, stratégiai tehervonatot robbantottak, vasárnap délután négy fontos orosz katonai bázis ellen intéztek összehangolt dróntámadást, pusztító csapást mérve Putyin haderejére.
A részletekről ITT olvashat 

Kapcsolódó