Donald Trump már számtalanszor kijelentette, hogy szerinte neki kellene megkapnia a Nobel-békedíjat. Az ENSZ Közgyűlésen tartott beszédében szeptember 23-án hagsúlyozta, hogy hét háborút is az ő vezetésével sikerült lezárni.
Norvégia pedig készül Trump esetleges reakciójára, ha idén nem ő kapja a Nobel-békedíjat. A norvég Nobel-bizottság hamarosan kihirdeti a 2025-ös békedíj nyertesét, és az esélyek szerint Trump kimarad a díjazottak közül, ami feszültségeket okozhat az Egyesült Államok és Norvégia között.
A norvég Nobel-bizottság csütörtökön jelezte, hogy már eldöntötték az idei díjazott személyét, amely hivatalosan hétfőn válik ismertté. Ez az időzítés arra utal, hogy a döntés az izraeli-hamász tűzszüneti megállapodást megelőzően történt, így a Trump által támogatott tűzszünet nem befolyásolta a döntést. A legtöbb Nobel-szakértő és norvég megfigyelő szerint ezért nem valószínű, hogy Trump idén megkapja az elismerést, ami aggodalomra ad okot az esetleges amerikai reakció miatt.
Norvég politikusok aggályai
Kirsti Bergstö, a Norvég Szocialista Baloldal vezetője és külpolitikáért felelős szóvivője szerint Oslónak mindenképpen fel kell készülnie a váratlan lépésekre. Bergstö kiemelte Trump „szélsőséges irányba történő lépéseit” az Egyesült Államokban, a szólásszabadság elleni támadásokat, álcázott titkosrendőri akciókat, valamint az intézmények és bíróságok elleni fellépéseket. Szerinte Trump viselkedése autoriter és kiszámíthatatlan, ezért mindenre fel kell készülniük, még akkor is, ha a Nobel-bizottság független és a norvég kormány nem vesz részt a döntésben.
Trump és a Nobel-békedíj
Donald Trump régóta nyíltan állítja, hogy megérdemelné a Nobel-békedíjat. Júliusban állítólag felhívta Jens Stoltenberget, Norvégia pénzügyminiszterét és volt NATO-főtitkárt a díj kapcsán. Az ENSZ-ben pedig végülis tévesen állította azt, hogy hét „vég nélküli háborút” fejezett be, hiszen több ezek közül hivatalosan nem is volt háborúnak nyilvánítva.
Arild Hermstad, a Norvég Zöld Párt vezetője hangsúlyozta a Nobel-bizottság függetlenségét, amely szerinte garantálja a díj hitelességét.
Szerinte a békedíjat tartós elkötelezettségért adják, nem pedig „közösségi média hisztériákért” vagy megfélemlítésért. Hermstad elismerte ugyan, hogy Trump segítségével jött létre az izraeli-hamász tűzszünet-megállapodás, de szerinte ez csak egy késői hozzájárulás, amely nem törli el az éveken át meglévő erőszakot és megosztottságot.
Kristian Berg Harpviken, a Norvég Nobel Intézet igazgatója elmondta, hogy a döntés hétfőn született meg, és bár a bizottság függetlensége alapvető, a norvég parlament általi tagkijelölés miatt ezt nehéz teljesen megállapítani. Hozzátette, hogy a bizottság teljes mértékben politikamentesen dönt.
Harald Stanghelle norvég újságíró és elemző szerint Trump esetleges büntető intézkedései között szerepelhetnek vámok, a NATO hozzájárulások emelésére irányuló követelések vagy akár Norvégia ellenségként való nyilvánítása. Stanghelle Trump kiszámíthatatlanságára hívta fel a figyelmet, hozzátéve, hogy nagyon nehéz megértetni vele vagy más országokkal a Nobel-bizottság függetlenségét. Szerinte Trump díjazása valódi meglepetést jelentene a Nobel-békedíj történetében.
Esélyesebb jelöltek
Nina Græger, a Peace Research Institute Oslo (Prio) igazgatója kiemelte, hogy idén valószínűbb jelöltek a Dél-Szudáni Vészhelyzeti Reagáló Szolgálatok, az Újságírók Védelmi Bizottsága és a Nők Nemzetközi Békeszövetsége. Græger elismerte Trump erőfeszítéseit a gázai háború befejezésére, de szerinte még korai lenne tartós békét jósolni. Kritikusan említette Trump visszavonulását a nemzetközi intézményektől, a Grönland megszerzésére irányuló törekvését, valamint a demokratikus alapjogok megsértését saját országában, amelyek nem egyeznek Nobel alapító akaratával – írja a The Guardian.