Angela Merkel mint kancellár, a színfalak mögött nagyon erősen lobbizott a Gazprommal való üzletelés és az Észak Áramlat üzembe állítása mellett, miközben a hivatalos német kormányzati kommunikáció szerint a kabinet semlegesen viszonyult ezekhez a piaci alkuknak tekintett ügyletekhez – olvasható a Süddeutsche Zeitung által megszerzett jelentésekben.

A lap (az információszabadságról szóló törvényre hivatkozva) 2024 óta kérte ezen iratok kiadását, ám a kancellária kezdetben elutasította a kérésüket, azonban végül 63 dokumentumot átadtak a sajtóorgánumnak.

Ezen dokumentumok tanúsága alapján pedig a Krím-félsziget 2014-es orosz annektálása ellenére sem ellenezte a kancellár, hogy eladják a német gáztárolókat a Gazprom orosz állami vállalatnak. 

Nem voltak energiapolitikai aggályaik 

Angela Merkel 2015. szeptember 2-án – vagyis a Krím annektálása és Kelet-Ukrajna Oroszország általi destabilizálását követően – írásban értesült arról, hogy a BASF/Wintershall egy olyan konstrukcióban vett volna részt az Északi Áramlat 2 gázvezetéknek az elindításában, amelynek következtében eszközcserére is sor került volna a német és az orosz vállalatok között. A Gazprom részesedést kapott volna a németországi gázkereskedelemben, a BASF leányvállalata, a Wintershall Dea pedig a nyugat-szibériai gázmezőkben – írja a Die Welt.

Sigmar Gabriel (SPD) gazdasági miniszter arról tájékoztatta a német céget, hogy a kabinet részéről „nincsenek energiapolitikai aggályok” a cserével kapcsolatban. Annak ellenére, hogy a felvásárlással a Gazprom közvetlen beszállítójává lépett volna elő a németországi közműszolgáltatóknak, illetve a regionális gázszolgáltatóknak, vállalatoknak és erőműveknek.

Ráadásul a kancellária egy lehetséges érvelési stratégiát is felvázolt a Lengyelországból, az Ukrajnából és a balti államokból várható tiltakozásokkal szemben.

Eszerint a gáztárolási ügylet nem sérti az orosz szankciókat, és a külkereskedelmi és külforgalmi törvény sem ad lehetőséget az üzlet megakadályozására, amíg azt a német Gazprom leányvállalatán keresztül bonyolítják le. 

A kormány is támogatta az Északi Áramlatot 

Egy 2015. július 16-án benyújtott jelentés rávilágít, hogy a színfalak mögött a Merkel-kabinet abszolút támogatta az Északi Áramlat 2 üzembeállítását.

Energiagazdasági szempontból Németország nem engedheti meg magának, hogy az Északi Áramlat 3/4 ellen foglaljon állást

– írta az akkor kancellári hivatal (az Északi Áramlat 1-es és 2-es gázvezetékeknek összesen 4 csöve volt, ebből a harmadik és a negyedik csőre vonatkozik a jelentés). Miközben a nyilvánosságban a magánszektorra tartozó üzletnek nevezte az ügyletet, amelyben semleges álláspontot foglal el a berlini kabinet.

Megszűnt Németország orosz gázfüggősége

Berlin alig egy év alatt megteremtette a függetlenséget az orosz földgáztól – jelentette ki Robert Habeck német alkancellár, gazdasági miniszter. A váltást azért kellett végrehajtani, mert Vlagyimir Putyin a kínálat mesterséges szűkítésével erre kényszerítette az országot. Bővebben >>>

Kapcsolódó