Olaszországban a főbb ipari és szolgáltató vállalatok (GSE, Eni és Enel) után a maffia rendelkezik a legnagyobb gazdasági forgalommal. 

A „Mafia S.p.A.”, avagy a maffia gazdasági társulás éves forgalmát, amely magába foglalja a kelet-európai bűnszervezeteknek tulajdonítható illegális tevékenységekből származó bevételeket is, a Cgia di Mestre kutatása alapján 40 milliárd euróra becsülik. 

Ez az érték meglepően magas, hiszen az olasz bruttó hazai termék (GDP) 2 százalékára rúg, ami a hírhedt maffiózó, Matteo Messina Denaro becsült vagyonának tízszerese.

Diabolik, a szicíliai maffia főnöke

Matteo Messina Denarot a szicíliai Cosa Nostra első számú vezetőjének tartották. Harminc évig folyamatosan szökésben volt, de 2023 januárjában az olasz rendőrségnek sikerült elfognia.

Bűnözés uniós jóváhagyással

Az Európai Unió 2014 óta lehetővé teszi, hogy bizonyos gazdasági és jogi tevékenységeket, mint például a prostitúciót, a kábítószer-kereskedelmet és a cigaretta-csempészetet is beszámíthassa a GDP-jébe.

Ennek a döntésnek köszönhetően 2020-ban, a rendelkezésre álló legfrissebb adatok szerint az olasz nemzeti vagyon 17,4 milliárd euróval növekedett, ami etikailag nehezen elfogadható.

Ahogy azt az erről szóló tanulmányok is igazolják, a maffia legkiterjedtebb jelenléte Dél-Olaszországhoz köthető, de sok bizonyíték utal arra, hogy Észak-Közép-Olaszországban, a gazdaságilag fejlettebb területeken is jelen vannak a bűnszervezetek. 

Ahol panasz van, ott van a maffia

A maffia általában olyan területeken bukkan fel, ahol a helyi gazdaságot erősen befolyásolják az állami kiadások. Mindez gyakran az államapparátusban dolgozók korrupciós hajlamával társul, ami elősegíti a szervezett bűnözés tevékenységét.

Az olyan területeken, ahol sok panaszt nyújtanak be az igazságügyi hatósághoz – úgy mint például zsarolás, uzsora, hamisítás, feketemunka, hulladék tiltott kezelése, titkos fogadás vagy szerencsejáték gyanúját –, ott nagy valószínűséggel egy vagy több mélyen gyökeret vert maffia típusú bűnszervezet mozgatja a szálakat.