Áll a bál Trump miatt: egymásra mutogatnak a politikusok, akik nem jutottak közel az elnökhöz

A Washingtonban zajló találkozón, ahol Donald Trump és Volodimir Zelenszkij egyeztetett a háború jelenlegi állásáról több más európai vezető társaságában (Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Mark Rutte NATO-főtitkár, Emmanuel Macron francia elnök, Friedrich Merz német kancellár, Keir Starmer brit miniszterelnök, Giorgia Meloni olasz miniszterelnök és Alexander Stubb finn elnök), nem volt hivatalos lengyel képviselő.

Paweł Wroński, a külügyminisztérium szóvivője hétfőn azt jelentette be, hogy minisztériuma nem kapott információt az elnöktől azzal kapcsolatban, hogy a lengyel küldöttség részt vesz-e a washingtoni béketárgyalásokon.

Wroński megjegyezte, hogy a „tettre készek koalíciójának” legutóbbi találkozóján nem volt szó a washingtoni csúcstalálkozón részt vevő vezetők listájáról.

Rafał Leśkiewicz, a köztársasági elnök szóvivője emlékeztetett, hogy szeptember 3-án Karol Nawrocki elnök személyesen látogat majd Washingtonba, ahol „biztonsági kérdésekről, többek között Ukrajnával kapcsolatosakról fog tárgyalni Trump elnökkel”.

A hivatal álláspontja szerint így biztosítható, hogy Lengyelország hangja hallatszódjon, és az elnök közvetlenül egyeztethessen Trumppal.

A szóvivő szerint az amerikai fél is jelezte: Nawrocki az a személy, akivel számolnak a legmagasabb szinten, így a jelenlegi botrány inkább kommunikációs, mint valós diplomáciai kudarc.

Emlékeztetett, hogy Karol Nawrocki az elmúlt napokban kétszer is beszélt az amerikai elnökkel – közvetlenül az alaszkai Putyin-Trump találkozó előtt és után. Az európai vezetők és Mark Rutte, a NATO főtitkára is részt vett ezeken a telekonferenciákon.

A Rzeczpospolita cikke szerint Marcin Przydacz korábbi külügyminiszter-helyettes, az elnöki nemzetközi politikai hivatal vezetője azt állította, hogy Donald Tusk kormányfő és Radosław Sikorski külügyminiszter nem jelezték időben Varsó részvételét, ezért nem képviseltette magát Lengyelország a találkozón.

A Gazeta.pl megszólaltatta Radosław Sikorskit, aki hangsúlyozta: a lengyel hiányzás diplomáciai vereség, hiszen Varsó eddig mindig az élvonalban volt, amikor Ukrajna támogatásáról volt szó. Sikorski szerint a helyzet az ország tekintélyét rombolja, és nem elég, ha csak szeptemberben jelenik meg az elnök, ott kellett volna lenni most is.

„Przydacz államtitkár részletes jelentést kapott a Külügyminisztériumtól a tettre készek telekonferenciájáról, és tudja, hogy nem érkezett jelentés a részvételről . A jegyzőkönyv a rendelkezésünkre áll. Nem lesz könnyű együttműködni a tények tiszteletben tartása és egy minimális jóakarat nélkül” – tette hozzá.

A külügyminiszter több alkalommal is leszögezte: Varsó továbbra is az európai integráció és az ukrán támogatás élharcosa. Szerinte a mostani botrány nem változtat a stratégiai realitáson, ugyanakkor világos figyelmeztetés: Lengyelország nem engedheti meg magának, hogy mellőzhető legyen.

Sikorski egyenesen arra figyelmeztetett: ha Varsó kiszorul a döntéshozatali asztal mellől, azzal saját biztonságát és nemzetközi tekintélyét ássa alá.

Az Egyesült Államok korábbi varsói nagykövete, Georgette Mosbacher nyíltan csalódásának adott hangot, amiért Nawrocki nem volt ott a mostani találkozón. Hangsúlyozta, hogy Lengyelország eddig mindig kulcsszerepet játszott a régió biztonságában, és „érthetetlen”, hogy most mellékszereplőként tűnik fel.

A lengyel sajtóban kifejezetten fájdalmas párhuzamként jelölték meg, hogy miközben Varsóban arról folyik a vita, ki mehetett volna, a finn elnök személyesen volt jelen Washingtonban. 

„Néhány nemzetközi média talán azon tűnődik, hogy »Miért van itt Finnország elnöke?«. Szerintem az ok valószínűleg az, hogy egy kis országból származunk, de hosszú, több mint 1280 kilométeres határunk van Oroszországgal, és megvannak a saját történelmi tapasztalataink Oroszországgal a második világháborúból, valamint a téli háborúból. És ha a jelenlegi helyzetünk pozitív oldalát nézem, akkor 1944-ben megoldást találtunk, és biztos vagyok benne, hogy 2025-ben is képesek leszünk megoldást találni az orosz agressziós háború befejezésére, valamint a tartós és igazságos béke elérésére. A helyzet nagyon nehéz, de ezért vagyunk itt” – mondta Finnország részvételéről Alexander Stubb.

Adam Szłapka kormányszóvivő megerősítette, hogy Donald Tusk ott lesz a „tettre készek koalíciója” soron következő rendkívüli ülésén, majd az uniós vezetők tanácskozásán, ezzel próbálva ellensúlyozni a lengyel hiányzás diplomáciai következményeit.

A Rzeczpospolita elemzője, Jędrzej Bielecki találóan „o nas bez nas” („rólunk nélkülünk”) helyzetnek nevezte a mostani diplomáciai epizódot. Mint rámutatott: Varsó az elmúlt évtizedben következetesen igyekezett az első sorban lenni az Ukrajnát érintő ügyekben. Most viszont az Egyesült Államok és a régió több kulcsszereplője egyeztetett anélkül, hogy Lengyelország ott lenne, ez súlyos presztízsveszteség, akárhogyan is próbálja kommunikálni a varsói vezetés.

Władysław Teofil Bartoszewski külügyminiszter-helyettes arról beszélt, hogy a lengyel képviselők hiánya az Egyesült Államokban nem jelent problémát. 

„De facto a döntéseket egy szűk, amerikai csoportban hozzák meg. Az európai képviselők nem vesznek részt a tárgyalásokon. Korlátozott befolyással fognak rendelkezni a valóságra. Ott a döntéseket egyetlen személy hozza meg ” – mondta.

Magyarországon is hullámokat keltett a washingtoni találkozó

Magyar Péter Facebook-oldalán arról írt, hogy „évek óta azt akarja elhitetni a hazug kormánypropaganda, hogy Orbán Viktoron kívül mindenki háborút akar Európában, tegnap azt láthattuk, hogy európai vezetők az amerikai és az ukrán elnökkel órákon keresztül tárgyaltak a valódi békéhez vezető útról és az ahhoz szükséges biztonsági garanciákról. Egy »békeharcos« hiányzott nagyon tegnap az asztaltól. De hát ő éppen nyaral. Vagy csak nem hívták meg...”.

A Tisza Párt elnöke emellett azt javasolta a miniszterelnöknek, hogy „elismerve az 1994-es Budapest Memorandum érvényességét, kezdeményezze, hogy a Putyin-Zelenszkij találkozónak Budapest adjon otthont”.

Orbán Viktor az Európai Unió 27 tagállamának vezetőjének keddi tanácskozását követően arról posztolt közösségi oldalán, hogy

1. Beigazolódott, hogy a harmadik világháború veszélyét csak egy Trump-Putyin találkozóval lehet csökkenteni.
2. Beigazolódott, hogy az elszigetelésre épülő stratégia elbukott.
3. Beigazolódott, hogy az orosz-ukrán háborúnak nincs megoldása a frontvonalon, csak a diplomáciai erőfeszítések hozhatnak megoldást.
4. Beigazolódott, hogy Ukrajna európai uniós tagsága semmilyen biztonsági garanciát nem jelent, ezért a tagság és a biztonsági garanciák összekötése felesleges és veszélyes.

– írta a miniszterelnök.