A francia üzleti bizalomindex júliusban háromhavi mélypontra esett: a statisztikai hivatal (INSEE) által 4500 cég bevonásával készített felmérés szintetizált mutatója az előző havi 100 pontról 98 pontra csökkent. Az adat elmarad az elemzők által átlagosan várt 100,8 ponttól, jelezve, hogy még várat magára a tartós fellendülés az eurózónában. A főindexen belül az általános gazdasági kilátások megítélését mutató részindex a júniusi mínusz 2 pontról mínusz 16 pontra esett, a saját kilátások részindexe 1 ponttal, 5 pontra gyengült. A megrendelések összevont indexe 2 ponttal, mínusz 19 pontra csökkent, a külföldi megrendeléseké azonban egy ponttal, mínusz 10 pontra erősödött. Az üzleti bizalom gyengülésében a Dow Jones által idézett elemzői vélemények szerint a francia tőzsdén júniusban tapasztalt bizonytalanság és az euró dollárral szembeni erősödése is szerepet játszott. Az INSEE számításai szerint az euró/dollár árfolyam 10 százalékos emelkedése mintegy 0,5 százalékponttal csökkentheti a bruttó hazai termék (GDP) növekedési ütemét. Francis Mer gazdasági miniszter közölte, hogy a GDP idén várhatóan 1,5 százaléknál „kissé alacsonyabb” ütemben fog bővülni, ami 1996 óta a leggyengébb növekedés lenne. A kormány bejelentette, hogy a jelenlegi 54,4 százalékról 20 százalék alá csökkenti az Air France nemzeti légitársaság állami tulajdonhányadát. A privatizációs ügyletből származó rendkívüli kincstári bevétel a jelenlegi részvényárfolyamot figyelembe véve meghaladhatja az egymilliárd eurót. Az Air France vezetése a privatizáció szükségességét a nemzetközi versenyképesség javításával és egy esetleges konszolidáció létrehozásában elfoglalt tárgyalási pozíció erősítésével indokolta. A minisztérium az ügyletet több feltételhez köti: a vezetés például nem kerülheti ki az alkalmazottakkal folytatott konzultációt, a repülőtér-használati jogokat pedig törvényben kell rögzíteni. Az 1933-ban alapított és 1945-ben államosított Air France többségi részvénycsomagjának eladását Jean-Pierre Raffarin kormányfő tervei szerint egy sor további privatizációs ügylet követi. A júniusi választásokon alulmaradt balközép kormány ugyan a piaci liberalizáció jegyében szintén aktív privatizációs politikát folytatott, ám az irányító részvénycsomagoktól vonakodott megválni, a vállalatvezetésre gyakorolt állami befolyás fennmaradása ugyanakkor sok esetben gyengítette a befektetők bizalmát. G. S.