Őrjöng Irán vezetője, Trumpnak és az EU-nak is nekiment

Irán bejelentette, hogy a bekéreti a külügyminisztériumba az Európai Unió tagállamainak teheráni nagyköveteit válaszul arra, hogy az EU a múlt héten úgy döntött, terrorszervezetté nyilvánítja az iráni Forradalmi Gárdát.

Iszmail Bagai iráni külügyi szóvivő sajtótájékoztatóján hozzátette: ez még csak egy minimális szintű intézkedés, hamarosan további válaszlépéseket jelentenek be. 

Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője csütörtökön jelentette be, hogy az unió tagországainak külügyminiszterei megegyeztek, abban, terrorszervezetté nyilvánítják az iráni Forradalmi Gárdát. A főképviselő hangsúlyozta, az elnyomás Iránban sem maradhat válasz nélkül. 

Az intézkedés azonos szintre helyezi az iráni Forradalmi Gárdát az al-Kaida, a Hamász, a Hezbollah és az Iszlám Állam nevű terrorszervezettel.

A terroristákat terroristaként kell kezelni − jelentette ki az uniós diplomácia vezetője.

A szervezet szerint az EU által tett ilyen lépések nemcsak, hogy nem segítik a regionális békét és biztonságot, de megnehezítik a konstruktív együttműködés és koordináció útját is.

Közben a Irán legfelsőbb vezetője azzal vádolja az Egyesült Államokat, hogy meg akarja szerezni az ország olaj- és földgázkészleteit.

Ali Khamenei figyelmeztette az országot, hogy bármilyen támadás „regionális háborúhoz” vezethet – írta az Al Jazeera.

A 86 éves vezető, aki 37 éve abszolút hatalomban van, a közelmúltbeli kormányellenes tüntetések során történteket „puccshoz hasonlította”, a halálos zavargásokat pedig újabb „lázadásnak” nevezte, ezt a kifejezést korábban a 2009-es Zöld Mozgalomra és más hasonló tüntetésekre használta.

Khamenei beszédét követően Trump reményét fejezte ki, hogy Irán beleegyezik a megállapodásba.

Az iráni tüntetések december 28-án kezdődtek, miután Teherán üzleti negyedében a boltosok tiltakoztak a gyors gazdasági hanyatlás ellen. A tüntetések azonban hamarosan országos szintű felháborodást váltottak ki a korlátozott személyes és társadalmi szabadságjogok, az akut energia- és vízhiány, valamint a súlyos légszennyezés miatt.

Az ENSZ, nemzetközi emberi jogi csoportok és az iráni elit külföldi ellenzői szerint a biztonsági erők több ezer embert lőttek le vagy késeltek meg a tüntetések során, az Egyesült Államokban működő aktivisták 6713 halálesetet jegyeztek fel, és további 17 000 esetet vizsgálnak. Más források még magasabb számokat említenek.

Az iráni hatóságok azt állítják, hogy az Egyesült Államok és Izrael által felfegyverzett és finanszírozott „terroristák” felelősek a tömeggyilkosságokért. Az ország állami médiája szerint a tüntetéseken 3117 ember halt meg, akik közül 2427 civil, a többiek pedig a biztonsági erők tagjai voltak.

Eközben az iráni parlamentben vasárnap a keményvonalas törvényhozók ismét magukra öltötték az IRGC egyenruháját, és ökölbe szorított kézzel skandálták a „Halál Amerikára!”.