A Himalája fölé magasodó Csomolungma, vagy ismertebb nevén Mount Everest (8 849 méter) a világ legmagasabb hegyeként ismert. A profi hegymászók, de az amatőrök körében is közkedvelt úti cél.

Átlagban a hegymászók mindössze fele jut fel a csúcsra, a többiek nem bírják végig.

Akik feljutottak a csúcsra, az élményt

  • az űrutazáshoz,
  • vagy az óceánok mélyére történő merüléshez hasonlítják.

A feljutáshoz oxigénpalackot is kell használni, mert 8 000 méter felett az ember a lecsökkent oxigénszint miatt fulladni kezd és a test sejtről sejtre elkezd meghalni. Ennek oka pedig a University College London kutatása szerint az, hogy a vér oxigénszintje negyedére csökken az időjárási körülmények miatt.

Az első mászási kísérletet 1953. május 29-én (70 éve) Edmund Hillary és Tendzing Norgaj tette meg. Mindössze 15 percet töltöttek a csúcson.

Tenzing Norgay és Sir Edmund Hillary

Mindössze negyedórát töltöttek ott, fényképeket készítettek, majd baj nélkül visszajutottak a táborba, ahol Hillary első mondata az volt, hogy „Elintéztük a kurafit” – olvasható az MTVA Sajtóarchívumában.

Bár a csúcson általában kevés időt töltenek azok, akiknek sikerül megmászni, a Mount Everest megmászása mégis az egyik legdrágább expedíció, így a helyiek annak ellenére, hogy sokszor nem örülnek a turistáknak, jó pénzt tudnak keresni a mászók kísérésével.

Az egyik serpa már 28-szor megmászta az Everestet

Serpákat és rekorder hegymászókat tüntettek ki hétfőn Nepálban a Mount Everest első meghódításának 70. évfordulóján.

Egy felmérés szerint a hegymászók forintra átszámítva 10 és 70 millió forint közé teszik a költségeket. Azért ilyen nagy az eltérés az árak között, mert sok tényező befolyásolja azokat.

Az ExpedReview adatai alapján a Mount Everest megmászása átlagosan 20 millió forintba kerül.

Az árak egyébként folyamatosan emelkednek, két év alatt kicsit több mint 7 százalékos volt a drágulás. Nemcsak az infláció miatt emelkedik egyébként a hegymászás költsége évről évre, az engedélyezési díjak, kormányzati oldalról az adók, logisztikai költségek, sőt még a szezon időjárás miatti befolyásoltsága is fontos tényező.

„Még nem tapasztaltam ilyen hideget korábban az Everesten. A szél is mindig sokkal nagyobb volt annál, mint ami az előrejelzésekben szerepelt” 

– mondta néhány napja Mingma G. hegymászó a jelenlegi extrém helyzetről az ExplorersWeb-nek adott interjúban.

Mindig számíthatunk arra, hogy a himalájai hegymászás évről évre drágább lesz, ugyanis a tavaszi mászószezon után általában az egész iparágban emelkednek az árak

– mondta Caroline Pemberton, a Climbing the Seven Summits ügyvezető igazgatója az ExpedReview-nak nyilatkozva, kiemelve, hogy az idei évben még nagyobb mértékű áremelkedésre számít a kedvezőtlen makrogazdasági jellemzők miatt.

Az élelmiszerek és a felszerelés felszállítása súlyos költségeket jelent a hegymászó csoportok számára, gyakran helikoptert kell bérelni, hogy az alaptáborig eljuttassák az elengedhetetlen eszközöket, ami önmagában is komoly költségeket jelent a szervezők számára.

A serpa (himalájai teherhordó, hegyi kísérő) bérköltsége szintén nagyon sokba kerül – érthető okokból, hiszen az életüket kockáztatják minden mászáskor.

Ráadásul, ha épp nem Nepálban lakik, akkor az oda való eljutást is ki kell fizetni – egy retúr repjegy Budapestről körülbelül 400 ezer forintba kerül, így összesen 20-21 millió forint alatt nem úszhatja meg a túrázást, de akár 70 millió fölé is rúghatnak a költségek, ha extra szolgáltatásokat kíván igénybe venni.

A hegy már több mint 300 ember életét követelte

A legtöbb halálesetről a mászók társai tudnak és látják is, de a legtöbb esetben már nem tudnak rajtuk segíteni, mivel haldokló társuk már nem képes önállóan mozogni. Szinte mindent az oxigénmennyiség dönt el a tapasztalt hegymászók szerint.

Suhajda Szilárd a harmadik magyar, aki a Mount Everest áldozatául esett

Nem találták meg Suhajda Szilárdot a serpák, befejezték a keresést. „Az eltelt időt, időjárási és terepviszonyokat figyelembe véve semmilyen további esélye nincs annak, hogy a hegymászót életben találják, ezért a földi keresést befejezték.”Gárdos Sándor, Várkonyi László és most már Suhajda Szilárd is azon magyar mászók közé tartozik, akik a Mount Everest áldozatául estek.

Nemcsak nehéz és drága, sok időbe is telik feljutni

Az 5 300 méter magasságban található alaptáborhoz vezető út és maga az emelkedőn történő felmászás körülbelül 3 hónapig tart.

Az emberi testnek ez a néhány hónap azonban nem elég arra, hogy alkalmazkodjon a megváltozott körülmények között végzett tevékenységhez, ezért körükben nem ritka az agy- vagy tüdőduzzanat, sőt akár meg is vakulhatnak, vagy „lefagyhat” valamelyik végtagjuk. Hallási- és vizualizációs hallucináció is kialakulhat.

Ismét szemétheggyé vált az Everest

Mióta az egyes mászási szezonokban tucatszám indulnak expedíciók az Everestre, egyre nagyobb problémává válik a hegyen hagyott szemét is.