A szerdai holland parlamenti választáson a nem ok nélkül szélsőjobboldalinak tartott Szabadságpárt (PVV) masszív győzelmet aratott: 37 mandátumot szerzett a 150 fős holland parlamentben, ami a holland liberális demokráciában elég nagy aránynak számít. A Brüsszelből visszatérő nagy rivális, Frans Timmermans volt EU-biztos szocialista és zöld pártszövetsége (PvdA/GL) ettől eléggé lemaradva 25 mandátumot zsebelt be csupán, igaz még mindig nyolccal többet, mint eddig volt. 

Geert Wilders győzelmi beszédében magabiztosan üzente: a Szabadságpártot nem lehet figyelmen kívül hagyni, majd hozzátette: kormányozni akarunk és kormányozni is fogunk.

Szerinte tisztelni kellene ezt a „megagyőzelmet”,

a választók kimondták, hogy mást akarnak, és nagyon antidemokratikus lenne, ha ezt figyelmen kívül hagynák. 

Az NL Times című angol nyelvű holland hírportál felmérése szerint a 2023-as előrehozott hollandiai választásokon a PVV szavazóinak mintegy 80 százalékát a párt bevándorlási és a menekültügyi politikája motiválta. 75 százalékuk számára lehettek vonzóak az egészségügyi juttatásokra, 61 százalékuknak pedig a megélhetési költségek mérséklésére tett ígéretek. A Szabadságpárt támogatóinak 56 százaléka szerint a nemzetbiztonság kérdése az egyik legfontosabb kérdés ma Hollandiában. A PVV szavazói mintegy 65 százalékának rendült meg a bizalma az országot 12 éve vezető Mark Rutte miniszterelnök kormányában – írták.

Ellenben Frans Timmermans, a nagy vetélytárs beismerte, hogy csalódott az eredmények miatt, és többet remélt, illetve amiatt sajnálkozott, hogy nem tudott elég embert meggyőzni. Ezúttal is keményen bírálta a Szabadságpárt migrációellenes retorikáját, hozzátéve, hogy továbbra is szívesen látják Hollandiában, aki a háború és az erőszak elől menekül, nem számít, hol ringatták a bölcsőjét. 

Hollandiában azért kellett előrehozott választást tartani, mert a Mark Rutte vezette holland kormány júliusban lemondásra kényszerült. A négypárti koalíció ugyanis nem tudott megegyezni a menekültügyi reformokról. A kabinet azóta ügyvivő minőségben folytatja munkáját.

Győzni lehet, de kormányt alakítani nagyobb megpróbáltatás 

Az eredményeket tekintve két reális forgatókönyv lehetséges: vagy a liberális VVD, a jobbközép NSC és Wilders PVV-je alkot egy jobboldali koalíciót, bevonva akár egyéb kisebb pártokat – vagy Timmermans PvdA/GL blokkja próbálkozik valamilyen kormányt összehozni az NSC-vel és a VVD-vel, bevonva a liberális D66-ot. 

A folyamat egész bizonyosan hónapokig eltarthat, és nyilván nem lesz fáklyás menet, ahogy a majdani kormányzás sem.

Míg például a Szabad Demokrata Néppárt (VVD) nyitott a Geert Wildersékkel való együttműködésre, a párt törökországi születésű vezetője, Dilan Yesilgöz-Zegerius már a választás előtti napon leszögezte: szélsőséges nézetei miatt Geert Wilderst mégsem látná szívesen miniszterelnökként.

„Nem látom magam előtt, hogy Wilders miniszterelnök lesz, mert nem tud többséget alkotni. Most rajta a sor, hogy megmutassa, képes-e erre” – mondta Yesilgöz a választás éjszakáján. Ám nem kizárt, hogy némileg a csalódottság is beszélt belőle, hiszen vele együtt a hollandok – legalábbis a közvéleménykutatási adatok alapján − már-már eljátszottak a gondolattal, hogy egy nő lesz a miniszterelnökük Yesilgöz személyében. 

Dilan Yesilgöz
Kép: Reuters

A mindössze három hónapja alakult jobbközép NSC vezetője, Pieter Omtzigt a kampány során többször is kijelentette, hogy pártja nem fog együttműködni Wildersékkel a párt iszlám- és migránsellenes álláspontja miatt. Azonban egyáltalán nem kizárt, hogy végül egymás karjaiban kötnek ki. 

A királycsináló szerepre készülő, és amúgy egy török asszonnyal házasságban élő Omtzigt gyorsan gratulált is Wildersnek, akinek történetesen szintén külföldi felesége van, egészen konkrétan magyar. 

Pieter Omtzigt és felesége
Kép: Reuters

Omtzigt már este előre bocsátotta, hogy, szeretne részt venni az új kabinetben, bár elismeri, hogy ez nem lesz könnyű. „Hollandiát kormányozni kell, és erre készen állunk” – mondta.

A Koránt betiltaná, Izraelt imádja

Wilderst és pártját hangoztatott nézetei alapján nem túl nehéz a szélsőjobbra sorolni és a populista jelzőt sem véletlenül emlegetik a neve kapcsán. Betiltaná a Koránt, bezárná a mecseteket, lezárná Hollandia határait a muzulmánok előtt és népszavazásig vinné Hollandia uniós tagságát. Ugyanakkor harcos ellenfele az antiszemitizmusnak, rajong Izraelért, és szoros kapcsolatokat ápol észak-amerikai konzervatív zsidó csoportokkal is. Wilders azt sem tagadja, hogy szimpatizál a cionista eszmékkel, olyannyira, hogy izraeli kapcsolatai a holland titkosszolgálat figyelmét is felkeltették.

Wilders legalább ötvenszer járt már Izraelben, ahol otthon érzi magá”. Éveket élt ott, évente egyszer ellátogat oda – írta egy korábbi cikkében a Szombat. Jeruzsálemet – ahol annak idején egy kenyérgyárban dolgozott – a világ leggyönyörűbb városának tartja. Volt egy izraeli barátnője is, és a rövidre tervezett látogatásból többéves kaland lett.Más kérdés, hogy holland zsidók viszont nem feltétlenül lelkesednek Wildersért – teszi hozzá a cikk. Saját hazájában ugyanis betiltaná a rituális vágást, így a kóser hús eltűnne Németalföldön. Azt sem nézik túl jó szemmel, hogy együttműködik olyan európai szélsőjobbos pártvezérekkel, akiktől nem idegenek az antiszemita kijelentések.

Wilders felesége egyébként a magyar származású volt diplomata, Márfai Krisztina. 1992-ben házasodtak össze, gyerekük nem született. A pár gyakran jár Magyarországon is: feleség szülei egy kis szabolcsi faluban, Nyírparasznyán élnek, ahol Wilders már többször is megfordult.

Geert Wilders  – azóta megérezve a hatalom ízét – a választás előtt látványosan mérsékelte iszlámellenes retorikáját, mondván, hogy sürgetőbb kérdések is vannak, mint a mecsetek és az iszlám iskolák betiltása. 

„Jól értem, hogy a pártok nem akarnak olyan párttal kormányra kerülni, amelyik alkotmányellenes intézkedéseket akar. Akkor nem fogunk beszélni a mecsetekről, a Koránokról és az iszlám iskolákról” – mondta a napokban Wilders, hozzátéve, hogy vannak most fontosabb dolgok is. Az is borítékolható is, hogy a koalíciós kényszer tompítani fogja a választási győzelmet hozó retorikát. 

Az EU „kis Trumpjai” Wilders győzelmét ünnepelték

Orbán Viktor magyar miniszterelnök az elsők között posztolt egyet az X-re átnevezett Twitteren, miszerint itt a változás szele, földrengésszerű győzelemnek nevezve Wilders eredményét. Ez persze nem meglepő, ha a két politikus egymás iránti rajongását nézzük: a holland pártvezér nem egyszer titulálta már példaképének Orbán Viktort, aki pedig „holland szépfiúnak" nevezte őt egy Facebook-bejegyzésben. 

Orbán Viktor és a "dutch nice guy"
Kép: Facebook/Orbán Viktor

Ám nemcsak Orbán Viktor örült a hírnek, hanem ahogy az Euractiv nevezi őket: Európa összes trumpistája. A cikk szerint legtöbbjüket Trump szövetségesének tekintik a kontinensen, a volt amerikai elnök visszatérése pedig nem sok jót jelent az európai mainstream politikára nézve.

„Európában mindenhol politikai változást akarnak!” – kommentálta az X-en a szintén a szélsőjobb térfelén pattogó német AfP párt.

A spanyol Vox vezetője, Santiago Abascal szintén gratulált Wildersnek, és azt ünnepelte, hogy „egyre több európai követeli az utcákon és a szavazóurnáknál, hogy megvédjék nemzeteiket, határaikat és jogaikat”.

Giorgia Meloni konzervatív olasz miniszterelnök, aki láthatólag sok energiát fektet abba, hogy távolságot tartson a szélsőjobbtól és tompítsa korábbi nézeteit, egyelőre nem reagált a hírre. Igaz koalíciós partnere megtette helyette: Matteo Salvini a „Lega történelmi szövetségesének” nevezte Wilderst.

Marine Le Pen, a francia Nemzeti Tömörülés vezetője is megszólalt az X-en: „Gratulálok Geert Wildersnek és a PVV-nek a választásokon nyújtott látványos teljesítményükhöz, amely megerősíti a nemzeti identitás védelmének növekvő támogatottságát.”

Irány a Nexit? Azért van ennél most fontosabb...

Wilders győzelme mindenesetre figyelmeztető lövést küldött a mainstream pártoknak Európa-szerte. A jövő júniusi európai parlamenti választások előtt ez különösen súlyos, hiszen ott valószínűleg ugyanazok a témák fogják uralni a közbeszédet, mint a holland választásokon: bevándorlás, megélhetési költségek és klímaváltozás – összegez a Reuters.

Wilders a győzelem másnapján a holland médiának ismét elmondta, hogy miniszterelnök szeretne lenni, és támogatja a népszavazást arról, hogy Hollandia kilépjen-e az EU-ból. Igaz hozzátette, hogy „az első dolog a menedékjog és a bevándorlás jelentős korlátozása. Ezt nem magunkért tesszük, hanem minden hollandért, aki ránk szavazott.”

A tagállamokban rendszeres időközönként választásokat tartanak. És ez önmagában nem vonja kétségbe bármely ország európai uniós tagságát. Továbbra is számítunk Hollandia erőteljes részvételére az Európai Unióban

– reagált a fejleményekre Eric Mamer, az Európai Bizottság szóvivője.