Irán jelentős nemzetközi szankciókkal néz szembe már hosszú ideje, amelyek gátolják a hagyományos nemzetközi bankrendszer használatát. Itt jön a képbe a kripto, amelyet több célra is használnak Iránban, így a szankciók kikerülésére a nemzetközi fizetésekben és külkereskedelemben, sőt, állami bevételeket is generál a bitcoin, mivel a perzsa állam ipari méretekben bányássza a BTC-t, amely nagyjából a világ termelésének 2-5 százalékát jelenti.

A blokkláncokra szakosodott Chainalysis elemzése szerint Irán kripto-ökoszisztémája 2025-ben meghaladta a 7,78 milliárd dollárt, amely tavaly gyorsabb ütemben nőtt az előző évhez képest. 2024-ben az IRGC-hez (Islamic Revolutionary Guard Corps - Iráni Iszlám Forradalmi Gárda) kapcsolódó digitális címek által a láncon fogadott pénzeszközök volumene elérte a 2 milliárd dollárt, 2025-ben pedig ugyanez a szám már több mint 3 milliárd dollárra emelkedett. 

Ez a növekvő tevékenység összefügg a belföldi és külföldi politikai eseményekkel, hiszen az amerikai és izraeli beavatkozást megelőző tömegtüntetések során kialakult bizonytalan politikai helyzetben az iráni valuta összeomlott. A riál több mint négyszáz százalékos értékcsökkenést szenvedett el 2020 és 2026 eleje között, amely ráadásul a fokozódó regionális konfliktusok közepette még további romlást is elkönyvelhetett. 

A valuta elértéktelenedése pedig azt eredményezte, hogy az irániak egyre nagyobb arányban tartanak bitcoint a saját digitális énztárcáikban. Vagyis nem csak az IRGC, hanem a társadalom meghatározott része is aktivizálta magát a blokkláncokon. Sok iráni számára a kriptovaluta az ellenállás szimbólumává vált, likviditást biztosítva az egyre korlátozottabb gazdasági környezetben.

Katonai célokra is használják?

Most az amerikai és izraeli beavatkozás kapcsán felmerülnek a katonai vonatkozások is. Számos becslés szerint az IRGC több milliárd dollár értékű kripto-tranzakciót használt a proxy milíciák támogatására a Közel-Keleten, így a Hezbollah vagy éppen a Hamasz finanszírozására.

A Financial Times szerint egyes kiszivárgott dokumentumok azt mutatták idén januárban, hogy Irán a kriptovaluták fizetési módként való használatát vizsgálja a fejlett katonai eszközök exportjához. Az ország Védelmi Minisztériumának Exportközpontja (Mindex) jelezte, hogy nyitott olyan fegyverszerződések megkötésére, amelyeket digitális valutákban lehet rendezni a hagyományos opciók, például a bartermegállapodások vagy a rialban történő fizetések mellett. 

A Mindex jelentőségét mutatja, hogy a szervezet 35 országban tart fenn kereskedelmi kirendeltséget, nyilvános anyagaiban pedig olyan termékekkel is foglalkozik, mint ballisztikus rakéták, lőszerek, haditengerészeti hajók értékesítése. Vagyis ahogy szigorodnak a szankciók, Irán egyre jobban nyit a kriptovalutákkal történő fegyverexport-fizetések felé. 

Az iráni ajánlat az egyik első ismert eset, amikor egy állam nyilvánosan jelezte, hogy hajlandó kriptovalutát elfogadni fizetőeszközként stratégiai katonai felszerelések exportjáért. A Stockholmi Békekutató Intézet adatai szerint Irán 2024-ben a 18. helyen állt a világ fő fegyverexport államai között Norvégia és Ausztrália előtt. Az Atlanti Tanács véleménye szerint Irán korábban profitálhatott abból, hogy Oroszország az ukrajnai invázió következtében nem tudott ugyanolyan volumenben fegyvert exportálni, mint korábban.

De hangsúlyoznunk kell, hogy közvetlen bizonyítékot háborús műveletek és hadi felszerelések finanszírozására szinte lehetetlen feltárni, hiszen a blokklánc-adatokon alapuló elemzések is csupán követhetik a pénzeszközök útját a különböző digitális tárcákon és tőzsdéken keresztül. A bizonyítékok szintje tehát pénzügyi-infrastrukturális: a kriptót Irán használja szankciók megkerülésére és pénzmozgatásra, de a lánc végén a konkrét hadi felhasználás egyelőre csupán elemzői következtetés.

Kriptót is bányásznak

Iránban a bitcoin-bányászat állami szinten szabályozott, stratégiai jelentőségű tevékenységgé vált, elsősorban a nemzetközi szankciók miatt. Az állam 2019-ben elismerte a kriptobányászatot ipari tevékenységként, engedélykötelessé tette, és külön villamosenergia-tarifákat vezetett be. A bányászat egyre inkább beépült az állami gazdaság vérkeringésébe, ezáltal megkerülhetik a nemzetközi bankrendszert és szankciókat. Több elemzés szerint a szektorhoz állami és félkatonai gazdasági hálózatok kapcsolódnak, vagyis ezek a bevételek végső soron állami – akár katonai – kiadásokhoz is hozzájárulhatnak.

Mi az, amit biztosan tudunk?

Több független blokkláncelemző cég és állami hatóság azonosított olyan kriptotárca-hálózatokat, amelyek megalapozottan köthetők iráni állami és félkatonai struktúrákhoz, elsősorban az IRGC gazdasági érdekeltségeihez. A korábban említett Chainanalysis szerint tehát Irán teljes kripto-ökoszisztémájának körülbelül 50 százaléka kötődött az IRGC-hez 2025 negyedik negyedévében.

Ezeken a digitális címeken nagy volumenű – jellemzően stabilcoin (USDT) – tranzakciók futottak át, amelyek célja a nemzetközi pénzügyi szankciók megkerülése volt. Bizonyított az is, hogy ezek a pénzmozgások nem elszigetelt esetek, hanem hosszabb idő óta működő hálózatok részei, nem véletlenül a nyugati hatóságok, valamint a kripto-kibocsátók (pl. stablecoin-szolgáltatók) konkrét címeket fagyasztottak be, kifejezetten Iránhoz köthető szankciós kockázat miatt. 

Az izraeli hatóságok csaknem kétszáz olyan digitális címre hívták fel a figyelmet, amelyeket az IRGC-hez kapcsolnak: ezek mintegy 1,5 milliárd dollár értékű USDT-t fogadtak az idők folyamán. Ezek a címek nemcsak az Iránban dolgozó IRGC-ügynököket mutatják meg, hanem a számos országban működő közvetítőket is, akik árukat és illegális olajat szállítanak, valamint pénzt és fegyvereket utalnak át egy iráni hálózatba.

De itt említsük meg a 2025 júniusi 12-i eseményt is, azaz Irán árnyékháborúját Izraellel. Ez a konfliktus nemcsak közös amerikai-izraeli csapásokat eredményezett Irán nukleáris fegyver- és rakéta-programja ellen, hanem kibertámadásokat is indítottak a Nobitex, azaz Irán legnagyobb kriptotőzsdéje és a Bank Sepah, Irán legrégebbi bankja ellen, amelyekre az IRGC is támaszkodik.

De az amerikai-brit TRM Labs nevű kripto-nyomkövető cég is megerősítette, hogy az IRGC és a hozzá köthető hálózatok közel 1 milliárd dollárt mozgattak át kripto-platformokon keresztül 2023–2025 között annak érdekében, hogy megkerüljék a nemzetközi pénzügyi korlátozásokat. A vizsgálatok során két, Nagy-Britanniában bejegyzett kriptotőzsdét is azonosítottak (Zedcex és Zedxion), amelyeken keresztül az IRGC-címek a teljes forgalom több mint 50 százalékát bonyolították le egy adott időszakban.