Oroszország szeretne visszakerülni az Egyesült Nemzetek (ENSZ) Emberi Jogi Tanácsába, ahonnan tavaly áprilisban zárták ki az országot, Ukrajna megtámadása miatt. Orosz diplomaták most azonban azon dolgozhatnak, hogy Moszkva egy újabb hároméves cikluson át képviseltethesse magát a szervezetben.

A BBC kezére került egy állásfoglalás, amelyet Oroszország az ENSZ-tagok elé terjeszthet, és amelyben támogatásukat kéri. Októberben szavazhatnak arról a tagállamok, hogy szeretnék-e látni az ukrajnai háború ellenére is Oroszországot az Emberi Jogi Tanácsban.

A BBC szerint ebben a bizonyos dokumentumban Oroszország azt ígéri, hogy „megfelelő megoldásokat talál az emberi jogi kérdésekre”. Az állásfoglalás szerint visszatérésükkel az aránytalanságokat szeretnék elkerülni. Az oroszok szerint ez az aránytalanság abban érhető tetten, ha a szervezet „egy országcsoport politikai akaratát kiszolgáló eszközzé” válik. Ezzel értelemszerűen a nyugati országokra céloztak.

Romlottak az oroszországi emberi jogi körülmények

A diplomaták szerint az orosz országvezetés azt reméli, hogy visszanyerhet némi hitelességet nemzetközi szinten, ha visszajut az állam az ENSZ Emberi Jogi Tanácsába, miután Ukrajnában és saját határain belül is emberi jogi visszaélésekkel vádolják.

Az ENSZ egyik szakértője, Mariana Katzarova különmegbízott készített a közelmúltban egy jelentést, amelyben kiemelte, Oroszországban jelentősen romlott az emberi jogi helyzet azóta, hogy tavaly februárban a Kreml kiadta az utasítást Ukrajna megtámadására. A jelentés

  • a civil társadalom elleni „szisztematikus leszámolásról”,
  • önkényes letartóztatásokról számol be, valamint arról, hogy
  • az őrizetbe vetteket „a kínzás és az embertelen bánásmód” miatt a halál veszélye fenyegeti.

Mindezek fényében pedig mielőbbi közbelépést javasol az ENSZ-szakértő.

Bár nem rendelkezem első kézből származó ismeretekkel a helyzetről, a média beszámolói megerősítik a véleménynyilvánítási és egyéb jogok megsértéséről szóló számos más jelentést. Nem tudom elképzelni, hogy a helyzet javult volna a háború kezdete óta, tekintve az invázió eddigi relatív kudarcát

– nyilatkozta az Economxnak Hurst Hannum. A Tufts Egyetem egykor nemzetközi jogot oktató professzor emeritusa a napokban Budapesten járt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem War and Peace konferenciájának vezérszónokaként.

Hurst Hannum, a Tufts Egyetem egykor nemzetközi jogot oktató professzor emeritusa
Kép: NKE

Szerinte azonban az ENSZ-szakértő közbelépésre vonatkozó felvetése kissé ingatag lábakon áll. „Csak maga az orosz kormány képes megvédeni a polgárai jogait, és ez a jelenlegi kormány irányítása alatt nem valószínű, hogy megtörténik” – jelentette ki.

„Az emberi jogokat nem lehet közvetlenül »kikényszeríteni« egyetlen országgal szemben sem, mivel a nemzetközi emberi jogi testületek nem rendelkeznek olyan rendőri vagy más mechanizmussal, amely az államokat kötelezhetné a betartásra. Az országok csak nagyon kivételes esetekben szankcionálnak olyan államokat, amelyek megsértik az emberi jogokat. Az Oroszországgal szembeni intézkedések ma elsősorban az invázió és az állítólagos háborús bűnök miatt vannak, nem pedig az emberi jogok megsértése miatt. A nyomásgyakorlás elsődleges formái továbbra is politikaiak, és továbbra is magának a háborúnak a befejezése az elsődleges cél”

– mondta a professzor.

Mi lesz az oroszok ukrajnai cselekedeteivel?

Ukrajna mellett számos politikai erő megfogadta már, hogy – legkésőbb a háború végét követően – elszámoltatják Oroszországot az ukrajnai emberiesség elleni bűncselekményekért, amelyekkel vádolják.

Hurst Hannum viszont úgy gondolja, nem borítékolható, hogy erre tényleg sor kerül. Ha kísérletet is tesznek erre, számos tényező állhat a megvalósítás útjába.

Oroszország nem tartozik közvetlenül a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatósága alá, bár az, hogy Ukrajna kezdeményezte a Nemzetközi Büntetőbíróság előtti eljárást, lehetőséget adhat arra, hogy orosz személyeket háborús vagy emberiesség elleni bűncselekményekkel vádoljanak meg. Az is lehetséges, hogy a közvetlen felelősökkel szemben, beleértve Vlagyimir Putyin orosz elnököt is, egyes államok vádat emelhetnek és elítélhetik őket, ahogyan ez számos más esetben megtörtént. Az oroszok elfogása és letartóztatása azonban még így is problematikus marad

– mondta.

Hozzátette, a sikeres büntetőeljárások módot biztosítanak a konfliktus során felmerült büntetőjogi vádak megerősítésére. Azok az államok azonban, amelyek még csak el sem ítélték az inváziót, valószínűleg nem tartanak majd szükségesnek elszámoltatást sem az egyes elkövetőkkel, de magával Oroszországgal szemben sem.