Tüdőgyulladásban elhunyt az Egyesült Államok 46. alelnöke, aki 2001 és 2009 között két cikluson át szolgált George W. Bush republikánus elnök mellett, évtizedekig meghatározó és megosztó washingtoni befolyásos személyiség volt. Őt tartották a felsült afganisztáni és iraki háborúk ötletgazdájának. Washingtoni körökben a Fehér Ház valódi uraként, és minden idők legbefolyásosabb amerikai alelnökeként említik. Utolsó éveiben azonban a továbbra is keményvonalas konzervatív Dick Cheneyt kiközösítették pártjából Donald Trump elnökkel szembeni intenzív kritikája miatt, akit „gyávának” és a köztársaságra leselkedő legnagyobb fenyegetésnek nevezett – emlékezik a politikusra a CNN.
Cheneyt felnőtt életének nagy részében szív- és érrendszeri betegségek gyötörték, több szívrohamot is túlélt, 2012-ben szívátültetésen esett át.
Dick Cheney a Fehér Házban tartózkodott 2001. szeptember 11-én, amikor repülőgép csapódott a New York-i Világkereskedelmi Központba, és attól kezdve eltökélt szándéka volt, hogy megbosszulja az al-Kaida által szervezett támadásokat.
Cheney későbbi éveiben azt mondta, hogy a támadások elsöprő felelősségérzetet keltettek benne, hogy biztosítsa, hogy soha többé ne történhessen meg ilyen a hazája ellen. Ez olyan terrorizmusellenes túlkapásokba torkollott, amely miatt elvesztette támogatottságát.
Szaddám Huszein megdöntésének ötletét például már 2001 előtt tervezte, de neki tulajdonítják azt is, hogy Washington annak idején megszakította a kapcsolatokat Jasszer Arafat palesztin elnökkel is.
Cheney élete végéig úgy gondolta, csupán azt tette, amire szükség volt, hogy válaszoljon az amerikai szárazföldet ért példátlan támadásra, amely közel 2800 ember halálát okozta, és közel két évtizedes külföldi háborúkhoz vezetett, amelyek megosztották a nemzetet és átalakították a politikát.
Az iraki háborúról 2015-ben a CNN-nek azt nyilatkozta: „Akkoriban ez volt a helyes cselekedet. Akkor is hittem benne, és most is hiszem.”
Utolsó éveiben Cheney heves kritikusa lett Donald Trumpnak.
Lánya, az akkori wyomingi képviselő, Liz Cheney is feláldozta ígéretes republikánus karrierjét, hogy szembeszálljon Trumppal, miután az megpróbálta megdönteni a 2020-as elnökválasztást a 2021. január 6-i amerikai Capitolium-felkeléssel. „Nemzetünk 246 éves történelme során soha nem volt olyan személy, aki nagyobb fenyegetést jelentett volna a köztársaságunkra, mint Donald Trump” – mondta Cheney, aki gyávának és hazugnak nevezte Trumpot.
Cheney odáig ment, hogy 2024-ben támogatta az akkori alelnököt, Kamala Harrist a demokrata párti politikust. Azt mondta, azért fog Harrisre szavazni, mert „kötelességünk az országot a pártpolitika fölé helyezni az alkotmányunk védelme érdekében”. Cheney hangsúlyozta Trump iránti megvetését, és figyelmeztetett, hogy „soha többé nem bízhatnak rá hatalommal”, bár Trump néhány hónappal később megnyerte az elnökválasztást.
Richard Bruce Cheney 1941. január 30-án született a nebraskai Lincolnban. Ösztöndíjjal vették fel a Yale Egyetemre, Cheney végül és politikatudományból alap- és mesterdiplomát szerzett a Wyomingi Egyetemen.