„Megmentheted magad és a hozzád legközelebb állókat, de azonnal el kell hagynod az országot” – hangzott el állítólag Donald Trump szájából a Miami Herald értesülései szerint, amikor Nicolás Maduróval telefonált a múlt héten.
Ám a venezuelai államfő elutasította az ultimátumot, s ezután az amerikai elnök bejelentette, az eddig korlátozott katonai akciókat, melyek a kábítószert szállító motorcsónakokat célozták meg, hamarosan kiterjesztik a venezuelai szárazföldi támadásokra is.
A jutarnji.hr arról ír, egy, a beszélgetést ismerő forrás szerint a két elnök közti hívást egy utolsó kétségbeesett kísérletnek tekintették a közvetlen konfliktus elkerülésére, de kudarcba fulladt több ponton is. Maduro globális amnesztiát kért magának és belső körének; valamint meg akarták tartani az irányítást a fegyveres erők felett. Ezt azonban az amerikai fél elutasította. Washington az azonnali lemondáshoz ragaszkodott, de ez süket fülekre talált. A helyzet tovább eszkalálódott, amint Trump szombaton bejelentette, hogy teljesen lezárták a venezuelai légteret, majd Maduro megpróbálta újra felhívni Trumpot, de már nem válaszolt a hívásaira.
Caracas ellenséges cselekedetnek titulálta a döntést.
Venezuela elítéli a gyarmatosító fenyegetést, amely a szuverenitásunkat sérti. Ez egy illegális és indokolatlan agresszió
– hangoztatta a venezuelai külügyminisztérium.
Az Egyesült Álamok régóta azzal vádolja Madurót, hogy drogkartellt működtet, és rekordjutalmat ígért az elfogásához vezető információkért: 50 millió dollárt Maduro, 25 millió dollárt Diosdado Cabello belügyminiszter és 15 millió dollárt tűztek ki Vladimir Padrino López védelmi miniszter fejéért.
Ismert, az amerikai erők eddig több mint 20 hajót semmisítettek meg, és több mint 80 embert öltek meg, akiket kábítószer-csempészettel vádolnak.
A feszültséget fokozta, hogy külföldi terrorszervezetnek nyilvánította a „Nap Kartellt”, továbbá a nevezett kormánytagokat ugyanazon jogi kategóriába sorolta, mint az ISIS és az al-Kaida vezetőit.
E megjelölés megnyitja az utat az amerikai kormányzatnak az AUMF aktiválásához, mely
lényegében felhatalmazza az amerikai elnököt katonai erő alkalmazására hivatalos hadüzenet nélkül, amelyet az alkotmány szerint csak a Kongresszus kiálthat ki.
Az elnöknek 48 órán belül értesítenie kell a Kongresszust, és meg kell indokolnia, hogy az amerikai állampolgárok és a nemzetbiztonsági érdekek védelméért cselekszik. A hivatalos hadüzenet helyett – amit az ENSZ Alapokmánya általában tilt, kivéve önvédelem esetén –, az Egyesült Államok az AUMF-et használja fel katonai akciók indítására külpolitikai célok elérése érdekében, és intézkedéseit a terrorizmus elleni küzdelemmel, vagy jelen esetben a kábítószerek elleni küzdelemmel igazolja.