A dél-koreai belpolitikát újabb sokk érte: a szöuli központi bíróság tájékoztatása szerint az ügyészség halálbüntetés kiszabását kérte az ország volt elnökére, Jun Szogjolra, akit lázadással és hivatali hatalommal való visszaéléssel vádolnak a 2024-es hadiállapot kihirdetése miatt. A vádhatóság szerint Jun az akkori védelmi miniszterrel, Kim Jonghjun-nal közösen olyan tervet dolgozott ki, amelynek célja az volt, hogy hatalmon tartsa az elnököt, ezért Kimre életfogytiglani börtönbüntetést indítványoztak.
A 2025 júliusa óta börtönben lévő volt államfő tagadja a vádakat, és azzal védekezik, hogy a hadiállapot elrendelése az elnöki jogkör része volt, amit szerinte az ellenzék „kormányzást akadályozó” lépései indokoltak. A rendkívüli jogrend ugyanakkor mindössze néhány óráig maradt érvényben, mert a parlament megszavazta annak feloldását, majd alkotmányos vádemelés is indult Jun ellen, akit 2025 áprilisában elmozdítottak hivatalából. A bíróság várhatóan februárban hirdet ítéletet az ügyben.
Tovább mélyülhetnek a törésvonalak
Nagy Angelina Zsófia, a Magyar Külügyi Intézet (MKI) kutatója az Economx kérdésére úgy vélekedett, hogy a Jun Szogjol elleni eljárás összességében inkább elmélyíti a politikai törésvonalakat a dél-koreai társadalmon belül. Bár a katonai jogrend kihirdetését pártpolitikai hovatartozástól függetlenül jogtalannak tartotta a társadalom, az elnök megbüntetésével kapcsolatban már sokkal megosztóbb a közvélemény, és kevésbé uralkodik ezzel kapcsolatban hasonló konszenzus.
„Bár Jun kifejezetten népszerűtlen volt elnökként, az ellene folytatott alkotmányjogi és büntetőjogi eljárások alatt jelentős szimpátiatüntetéseket tartottak mellette a társadalom azon, nem elhanyagolható méretű csoportjai, akik ugyan nem értettek egyet a katonai jogrenddel, de nagyon ellenezték az ellenzék és annak vezetője, a jelenlegi elnök, I Dzsemjong hatalomra kerülését” – húzta alá.
Az MKI kutatója hozzátette, hogy a kedvezőtlen gazdasági helyzet és megélhetési körülmények miatt kiábrándult fiatalság körében a kormányzó Demokrata Párttal szembeni ellenérzések kifejezetten erősek, Jun megítélése pedig sokkal pozitívabb.
Meglátása szerint az elmozdított elnök kvázi mártír-státuszát, melyet jól példáznak a közelmúlt Jun melletti tüntetései, erősítheti egy kemény ítélet, egyúttal mélyítve a pártpreferenciák menti polarizációt.
Nagy felbolydulást keltene a legsúlyosabb büntetés kiszabása
A büntetés lehetséges belpolitikai következményeit értékelve Nagy Angelina arról beszélt, hogy bár bizonyára lennének olyanok, akik „kevesellnék” az ítéletet, a halálbüntetés kiszabása valószínűsíthetően sokkal nagyobb felbolydulást keltene a társadalomban, mint „mindösszesen” egy életfogytiglani börtönbüntetés.
Rámutatott, hogy Dél-Koreában annak ellenére, hogy hivatalosan létezik még a halálbüntetés mint büntetőjogi kategória, már 1997 óta nem hajtottak végre ilyen ítéletet.
Példaként említette, hogy még az utoljára halálbüntetésre ítélt dél-koreai elnök, a hatalmat katonai puccs útján magához ragadó Cson Duhan ítéletét is végül életfogytiglani börtönbüntetésre módosították (melyből elnöki kegyelem révén hamarabb is szabadult), miközben az ő nevéhez fűződik Dél-Korea demokratizációs történetének legfontosabb és legtragikusabb eseményének, a kvandzsui demokratikus felkelésnek a vérbe fojtása. Mindezek alapján több mint valószínű, hogy a volt elnök végül nem fog halálbüntetésben részesülni, ugyanakkor a kiszabható büntetés lázítás elkövetéséért a törvények szerint így sem lehet enyhébb életfogytiglani börtönbüntetésnél.
A katonai jogrend intézményéhez még kevésbé nyúlhatnak a jövőben
Jun védekezésével kapcsolatban, miszerint a hadiállapot kihirdetése elnöki jogkör, a szakértő úgy fogalmazott, hogy ez valóban elnöki jogkörbe tartozik, azonban a katonai jogrend kihirdetésének megvannak az alkotmányos feltételei és formai követelményei – éppen azért, hogy ne lehessen vele visszaélni, mint ahogy azt a 20. század második felének autoriter rezsimjei tették az országban.
A katonai jogrend szükséges feltételei 2024 decemberében abszolút nem érvényesültek, ezért is hagyta helyben az Alkotmánybíróság, hogy a parlament elmozdítsa Junt az elnöki székből.
A lehetséges precedenshatásokról szólva elmondta, hogy az elmúlt év fejleményei is mutatják: az öncélúan bevezetett katonai jogrend már nem működőképes hatalomgyakorlási eszköz Dél-Koreában, és bár Jun meglehetősen anakronisztikus akcióját eleve teljes értetlenség övezte, a jövőbeli dél-koreai elnököket még inkább eltántoríthatja az exelnök példája attól, hogy könnyelműen bánjanak a katonai jogrend intézményével.
Turbulens nemzetközi környezetben robbant ki a belpolitikai válság
A nemzetközi következményekről az MKI kutatója azt mondta, hogy a katonai jogrend és az azt követő belpolitikai vákuum, valamint bizonytalanság meglehetősen negatívan hatott Dél-Korea nemzetközi pozíciójára, hiszen egy fontos és turbulens időszakban történt, amikor az ország geopolitikai környezete eleve kiélezett volt: Észak-Korea pozíciói egyre javultak, az Egyesült Államokban pedig ismét Donald Trump került az elnöki székbe.
Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az alkotmányos rend nem borult fel, felállt egy új, stabil többséggel rendelkező kormány, az eset kivizsgálása és a felelősségrevonás pedig folyamatban van, ezért az ügy így igazából már nem gyengíti Dél-Koreát a nemzetközi porondon.
Esélyes, hogy az elnök jogerős halálra ítélésének negatív nemzetközi visszhangja lehetne, éppen ezért is valószínű, hogy a bíróság nem szakít a halálbüntetés mellőzésének gyakorlatával, a végső ítélet pedig életfogytiglani szabadságvesztés lesz majd
– vetítette előre Nagy Angelina.