A legutóbbi, 2021 októberében tartott cseh parlamenti választáson Andrej Babiš kormányfő ANO pártja ugyan a pártok között a legtöbb szavazatot szerezte (27,1 százalék), mégis ellenzékbe szorult. Két tömörülés (a jobbközép Spolu (Együtt) koalíció Petr Fialával az élén, valamint a Kalózok–STAN szövetség) összefogva 108 mandátumot szerzett a 200 fős parlamentben, és ezzel többségi kormányt alakított. Az új kormánykoalíció azzal vádolta Babišt, hogy kormányfőként is saját üzleti érdekeit szolgálta. Babiš addigi külső partnerei (a szociáldemokraták és a kommunisták) ráadásul kiestek a parlamentből, ami történelmi fordulatot jelentett Csehország politikai térképén.

Az új kabinet az államháztartás rendbetételét és a transzparencia erősítését hirdette, miután Babiš kormánya alatt megugrott az államadósság. A Fiala-kormány pénzügyi fegyelmet hirdettek, ugyanakkor ennek ára a megszorító intézkedések sora volt, amely a lakosság egy jelentős részében elégedetlenséget váltott ki.

Az ukrán-orosz háború is hozzájárult az életkörülmények romlásához. 2022–23-ban az infláció két számjegyűre ugrott, az energiaárak elszabadultak, és általános megélhetési válság bontakozott ki.

Egy felmérés szerint a csehek kétharmada elégedetlen a Fiala-kormány teljesítményével, és többségük szerint irányváltásra van szükség a politikában.

Ezek a témák uralták a kampányt

A cseh társadalom alapvetően elégedetlen a jelenlegi helyzettel: magas lakbér és lakásárak, nagyon magas energiaárak, élelmiszerdrágulás, csökkenő állami juttatások – ezek mind olyan jelenségek, amelyre a jelenlegi Fiala-kormány nem kínál megfelelő megoldásokat. Ezeket a dolgokat a mindennapi emberek viszont a saját pénztárcájukon érzik a legjobban. Andrej Babiš pártja, az ANO azért tud ennyire népszerű lenni, mert ezekre a problémákra kínál megoldást. Az ő egyik jelszava a hatékonyság, személye pedig a gazdasági növekedést is jelenti a csehek számára, hiszen előző miniszterelnöksége idején nagyon jól teljesített az ország

– mondta az Economx kérdésére a kampány legfőbb témáiról Vass Ágnes, a Magyar Külügyi Intézet kutatási igazgatója.

A szakértő szerint emellett ott van még a háború kérdése és ukrajnai menekültek jelenléte is a cseh társadalomban. Bár a csehek rendkívül szolidárisak ebben a kérdésben és Csehország fogadta be a legnagyobb számú ukrán menekültet lakosságarányosan, a társdalomban alapvetően érezhető egyfajta fáradtság és aggodalom ezzel kapcsolatban. 

Ezt mérések is alátámasztják: egyre többen látják úgy, hogy túl sok menekültet fogadott be Csehország, és jelenlétük terhet ró az államra is.

Babiš kampányígéretei között szerepel az energiaárak befagyasztása, az áfa és egyéb adók csökkentése, a bérek és nyugdíjak emelése, valamint a nyugdíjkorhatár 65 évnél történő maximálása. Babiš élesen elutasítja az EU új zöld megállapodását (Green Deal) és a közös európai migrációs paktumot. 

A kampányban Babiš azt is megígérte, hogy leállítja a cseh hozzájárulást az Ukrajnának szánt nyugati lőszerbeszerzési programhoz, és nem fogja növelni a védelmi kiadásokat a NATO új célértékei szerint. Az ANO retorikája szerint Csehország „túl sokat áldozott” Ukrajnáért, és ideje inkább a cseh emberek problémáira fókuszálni. Babiš ugyanakkor azt állítja, hogy nem lépne ki az EU-ból vagy a NATO-ból, csupán visszaszerezné a nemzeti kontrollt, az EU-t véleménye szerin a nemzeti kormányfőknek kellene irányítaniuk, nem a brüsszeli intézményeknek.

A kormányoldal fő erejének számító Spolu három jobbközép párt szövetsége: az ODS (Polgári Demokraták), a KDU-ČSL kereszténydemokraták és a liberális konzervatív TOP09. Vass Ágnes emlékeztetett, hogy a Spolu koalíció a poszt-COVID időszakban vette át az ország irányítását. Ezt követte az ukrán-orosz háború kitörése, amelynek során Csehország támogatta Ukrajnát fegyverszállítmányokkal is. A 2023 elején köztársasági elnökké választott Petr Pávellel karöltve Fiala kormánya volt az, amely kezdeményezte például a lőszerszállítmányok vásárlását is, amelynek keretén belül Ukrajna már több mint hárommillió nagykaliberű lövedéket kapott.

Ukrajna kérdése a jelenlegi koalíciónak szinte az identitásává vált – Ukrajna támogatását pedig külpolitikai sikerként kommunikálják a választók felé. Ugyanakkor, bár az infláció már csökkent, a kormány konszolidációs csomagja nem volt elég ahhoz, hogy betömjék a költségvetésben keletkező hiányt. Az orosz energiáról való hirtelen leválás rendkívül megdrágította az energiaárakat a lakossági fogyasztók számára. A helyzetet nem könnyítette az sem, hogy eközben a különböző szociális járulékok csökkentek, miközben nőtt a nyugdíjkorhatár is. Annak ellenére pedig, hogy a kormányzat igyekszik azt kommunikálni, hogy a nagyszámú munkavállaló csak jót tett a cseh gazdaságnak, a cseh GDP 2023-ban stagnált, míg 2024-ben is csak 1 százalékkal növekedett

– húzta alá az MKI kutatási igazgatója, aki szerint a Fiala-kormány nem tette meg azokat a szükséges lépéseket, amelyekkel a lakossági terheket enyhíteni tudta volna.

A Spolu a kampányban ígéretet tett a védelmi kiadások további növelésére és Ukrajna támogatásának fenntartására. Fiala szerint kormányuk már bizonyította, hogy képes csökkenteni a hiányt és elkerülni Csehország eladósodását, míg Babiš populizmusa szerinte csak súlyosbítaná a gazdasági gondokat.

A kormányt ráadásul botrányok és belviszályok is sújtották. 2024 őszén a Kalózpárt kiszállt a kormányból, miután Fiala menesztette a kalózpárti minisztert egy kudarcos digitalizációs projekt miatt. A kormány még ezzel is megtartotta szűk többségét (104 képviselő a 200-ból), de a kilépés világosan jelezte a kormányzati egység megbomlását.

Ilyen parlament jöhet: hogy lesz ebből működőképes koalíció?

Összesen 28 listát vettek nyilvántartásba, de a 5 százalékos bejutási küszöböt várhatóan legfeljebb 6-7 formációnak van esélye átlépni.

Az utolsó napok felmérései alapján Andrej Babiš ANO pártja toronymagasan vezeti a népszerűségi listát. Az IPSOS által publikált utolsó, szeptember végi közvélemény-kutatás szerint az ANO a szavazatok 32,6 százalékára számíthat, míg a Spolu koalíció 21 százalék körül áll.

A harmadik helyen a jobboldali radikális Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) következhet 10-13 százalék körüli eredménnyel, majd fej fej mellett a Polgármesterek és Függetlenek (STAN) és a Kalózpárt (9-11 százalék körül). A kommunista-szociáldemokrata Stačilo! szövetség várhatóan éppen átlépi a bejutási küszöböt (7-8 százalékkal), a Motorosok Önmagukért (Motoristé sobě) protestpárt pedig a mérések szerint 4-5 százalék támogatottságú, azaz éppen a parlamenti küszöb határán billeg.

Amennyiben ezek az arányok valóra válnak, a képviselői helyek megoszlása erősen töredezett parlamentet eredményezne. Vass Ágnes szerint az, hogy Babis pártja nyerni fog, már lassan egy éve nem is igen kérdés, mert annyira stabilnak tűnik a támogatottsága a mérések alapján. A fő kérdés inkább az, hogy mekkorát tud nyerni, illetve, hogy hogyan teljesítenek a kisebb jobboldali pártok, amelyek szóba jöhetnek, mint koalíciós partnerek. Arra nincs jelenleg esély, hogy az ANO egyedül kormányozzon majd.

Van esély egy ANO–SPD–Motoristé többségi kormányra Andrej Babiš vezetésével, ha az SPD enged a népszavazási követeléséből (ők ugyanis népszavazásra bocsájtanák Csehország EU- és NATO-tagságát, Petr Pável viszont nem fog olyan minisztereket kinevezni, akik olyan pártokból érkeznek, amelyek megkérdőjelezik Csehország uniós és NATO-tagságát) és a Motoristé átlépi az 5 százalékos küszöböt

– emelt ki egy lehetséges forgatókönyvet a szakértő.

Vass Ágnes szerint szóba kerülhet egy kisebbségi ANO-kormány is az SPD és esetleg a Stačilo! külső támogatásával, ami Babiš számára viszont kedvezőtlen alkupozíciót jelentene. A jelenlegi kormányerők kombinációja, vagyis egy Spolu–STAN–Kalózok kabinet Petr Fiala miniszterelnökségével elméletileg lehetséges, de kevés a realitása. Emellett egy olyan forgatókönyv is lehetséges, hogy nem Babiš, hanem Karel Havlíček vezetne egy kisebbségi kormányt az ANO részéről. Az sem kizárt, hogy Fiala lemondásával egy új vezetéssel egy ODS-STAN kisebbségi kormány alakuljon. Arra nagyon kevés az esély, hogy az ODS és az ANO meg tudjon állapodni, holott helyi szinteken már láthatunk ilyen együttműködést.

„A legnagyobb esélye tehát annak van, hogy az ANO nyer, de hogy kivel és milyen áron fog tudni kormányt alakítani, azt legpontosabban vasárnap vagy hétfőn fogjuk látni” – szögezte le az MKI kutatási igazgatója.

Maga Babiš azt jelezte, hogy inkább a háttérből adna engedményeket a vele esetlegesen együttműködő pártoknak, mintsem koalíciós szerződésben kötelezze el magát bizonyos programpontok megvalósítása mellett. Petr Pavel elnök mindenesetre már előre jelezte, hogy a legerősebb párt vezetőjét bízza meg először a kormányalakítással, tehát nagyon nagy valószínűséggel Babišt.

A Spolu vezetői azt hangsúlyozták a kampányban, hogy ellenzékbe vonulnak, ha az ANO nyer annak ellenére, hogy az utolsó pillanatban felröppentek találgatások, hogy a nemzetközi aggodalmak miatt az ODS esetleg mégis fontolóra venné Babiš kisebbségi kormányának külső megtámogatását, de ezt Fiala kategorikusan cáfolta.

Merre tovább Csehország?

Az elmúlt négy évben Csehország egyértelműen erősen EU-párti és Ukrajna-párti politikát folytatott, miközben a visegrádi négyek szerepe jelentősen leértékelődött a korábbi időszakokhoz képest.

Az EU-val kapcsolatban jóval pragmatikusabb lenne, de az is biztos, hogy bizonyos vörös vonalakat nem fog átlépni majd. Ennek oka, hogy Babis vállalata, az Agrofert is jelentős uniós támogatást kap, amiket nem akar majd veszélyeztetni. Ugyanakkor az biztos, hogy egy szuverenista politikát fog folytatni: nem fogja szó nélkül hagyni a különféle föderalizációs kezdeményezéseket, határozottabban fel fog lépni például a többéves költségvetési keret-tervezetével kapcsolatban is

– mondta egy lehetséges Babiš-vezette kabinetről Vass Ágnes.

Ukrajnát illetően a szakértő szerint Babis túl bonyolultnak és megterhelőnek tartja Ukrajna támogatását, a háború mihamarabbi lezárását támogatja, ahogy a cseh társdalom többsége is. Nem támogatja továbbá az ország gyorsított tagságát sem.

„Ami a V4-eket illeti, Babis kormányzásával várhatóan ez az együttműködés is megújul majd. Számára is fontos ez az együttműködés, és várhatóan fellendülhet a V4 együttműködés több olyan kérdésben is, amely Magyarország számára is kiemelt prioritás mostanában: a migráció, a háború lezárása, az energiabiztonság és a versenyképesség kérdése például egy ANO vezette cseh kormánynak is fontos kérdések lesznek. Ezek jó kiindulási alapot jelentenek az együttműködés láthatóbbá tételére” – ismertette az MKI kutatási igazgatója.