Dániában nagy sikert aratnak azok az alkalmazások, amelyek képesek kiszűrni az amerikai termékeket a szupermarketekben. Ilyen például a két dán gyártású alkalmazás, a „Made O'Meter” és az „UdenUSA”.
A 21 éves Jonas Pipper 22 éves barátjával, Malthe Hensberggel közösen fejlesztette ki az UdenUSA alkalmazást. Mindketten a Mors nevű kis szigetről származnak, Észak-Jütlandról.
Kilenc hónappal ezelőtt kezdődött, amikor felfedeztük a „Boykot USA” Facebook-csoportot, amely teljesen berobbant. Majdnem 100 ezer felhasználója volt
– mondta Jonas Pipper a dán DR Nyhedernek.
„Aztán arra gondoltunk: Vicces, hogy nincs olyan eszköz, amivel be lehetne szkennelni egy terméket, és meg lehetne állapítani, honnan származik” – fűzte hozzá.
Pontosan ezt teheted az UdenUSA alkalmazással. Az alkalmazás lehetővé teszi, hogy lásd, honnan származnak az áruk, és alternatívákat találj az Egyesült Államokon kívüli országok termékeiből, majd hozzáadd azokat a fogyasztói kosaradhoz.
Az UdenUSA töretlenül vezet, és jelenleg a negyedik leggyakrabban letöltött alkalmazás Dániában az App Store-ban. Az ötödik helyen, közvetlenül alatta, az amerikai óriás, a ChatGPT áll.
Jonas Pipper imád kis alkalmazásokat és weboldalakat fejleszteni barátjával, Malthe Hensberggel. De az UdenUSA volt az első alkalom, hogy a páros lehetőséget látott arra, hogy „ténylegesen segítsenek az embereknek, és egy valódi fogyasztói eszközt hozzanak létre”.
„Nem azért, mert feltétlenül azt mondjuk, hogy bojkottálni kell. Csupán lehetőséget adunk a tisztább képre, és aztán a fogyasztókon múlik, hogy mit akarnak tenni”
– mondta a dán hírportálnak Jonas Pipper.
Valójában nagyon korlátozott az amerikai gyártmányú áruk száma a dán szupermarketekben.
„Ha az áruk importját nézzük, annak nagyon kis része származik közvetlenül az Egyesült Álllamokból”
– közölte Louise Aggerstrøm Hansen, a Danske Bank magánközgazdásza.
Az Egyesült Államokból importált áruk közül példaként említi az amerikai bort és a mandulát. Louise Aggerstrøm Hansen szerint a dán élelmiszer-fogyasztásnak csupán 1,1–1,2 százaléka származik közvetlenül az Egyesült Államokból. Ez megnehezíti annak felmérését is, hogy egy ilyen bojkottnak valójában mekkora hatása van.
Sok olyan márka, amelyet amerikainak gondolnánk, nem feltétlenül az USA-ban készül. Ez megnehezíti számunkra, hogy pontos adatokat kapjunk róluk – mondta a DR Nyhedernek.
Úgy véli, hogy az egyes szupermarketláncok feladata, hogy kiderítsék, mi a helyzet az üzleteikben található amerikai termékekkel. Még ha amerikai márkáról is van szó, könnyen lehet, hogy azt Dániában gyártják.
Habár egy bojkottmozgalom Dániában nem feltétlenül buktatja meg a nagy amerikai vállalatokat, a polgárok mégis levezethetik rajta a haragjukat.
Olyan érzést ad, mintha tényleg csinálnánk valamit
– mondta Pelle Guldborg Hansen, a Roskilde Egyetem viselkedéskutatója.
„Sokan nézik a híreket, és látnak valamit, ami nem tetszik nekik, és emiatt feldühödnek. Ebben az esetben rólunk és Grönlandról van szó, és akkor csak tenni akarsz valamit a haragoddal. Nem számít, milyen kicsi az...Többen tekintik a költési szokásaik megváltoztatását egy lehetséges lépésnek. Lehet, hogy nem tűnik soknak, de mégis tesznek valamit. És ez egy módja a haragjuk kifejezésének” – mutatott rá a viselkedéskutató.