Bjoern Seibert, Ursula von der Leyen kabinetfőnöke leginkább arról ismert, hogy őt kell keresni, amikor valaki Brüsszelben „szeretne elintézni valamit.” Ugyanakkor „az Ursula királynő trónja mögött, az árnyékban megbújó szürke eminenciás” kritikusai manapság egyre többször és egyre hangosabban mondják: az EU-ban Bjoern Seibertnek mára egészségtelenül nagy lett a befolyása.

Nem véletlen, hogy még sosem hallott Ursula von der Leyen kabinetfőnökéről, aki az Európai Bizottság elnökének jobb kezeként a brüsszeli színfalak mögött keveri a kártyákat. Bjoern Seibert egy 45 éves, halk szavú német, aki körülbelül tíz éve dolgozik Ursula von der Leyen mellett, fáradhatatlanul, éles eszű politikai stratégaként, egyben effektív végrehajtóként – írja a Politico.

A lap azt is megemlíti, hogy Bjoern Seibert mindezeken túl következetességével szerzett magának nemzetközi hírnevet, ugyanis amit egyszer megígér, azt pontosan be is tartja. Ezt, és a többi említett „szuperképességét” bőven ki is használják Párizstól Berlinen át Washingtonig. Phil Gordon, Kamala Harris korábbi nemzetbiztonsági tanácsadója például így fogalmazott vele kapcsolatban:

hihetetlenül befolyásos. (…) Senkit nem ismertem korábban, aki így értette volna az EU-t, és azt, hogyan lehet a dolgokat elintézni.

Ennyit a dicséretekről, most pedig jöjjenek a kritikák, – amelyekkel, mint a mellékelt ábra mutatja – tele van a padlás. Vannak, akik Bjoern Seibertet egyenesen, nem kevés iróniával Ursula von der Leyen mellett az Európai Bizottság nem hivatalos, „társelnökeként” emlegetik, ezzel is utalva arra, hogy a kelleténél jóval több a hatalma. 

Igencsak beszédes a kabinetfőnök befolyásával kapcsolatban, hogy a Politico által megkérdezett összesen 25 uniós tisztviselő, diplomata, törvényhozó és szakértő közül Bjoern Seibert tevékenységét illetően mindössze hárman mertek névvel és arccal kifogásokat megfogalmazni. A legtöbben a következményekre, a munkahelyi megtorlástól való félelemre hivatkoztak.

Ez az Európai Bizottság nagyon hierarchikus, semmi sem megy át Bjoern Seibert jóváhagyása nélkül

– mondta el a véleményüket vállaló kevesek közül Bas Eickhout, az Európai Parlament Zöldek frakciójának társelnöke.

Az utóbbi időben az Egyesült Államokkal ápolt kapcsolatok is éles bírálatok tárgyát képezik, miután Ursula von der Leyen legközelebbi munkatársa rendkívül jónak mondható viszonyt tartott fenn a Biden-kormánnyal. Erre a kritikusok azt mondják: az egykori baráti, partneri hangnem a Joe Biden vezette kabinettel Donald Trump megválasztása után kifejezetten teherré vált.

Magas, barna férfi, Asics tornacipőben

Bjoern Seibert bár a háttérben áll: nem nehéz őt kiszúrni, mert egy magas, szemüveges férfiről van szó, aki szinte mindig Asics futócipőben, egy paksaméta aktát a kezében szorongatva lohol a főnöke után. Angolul tökéletesen beszél, és volt is hol elsajátítania a nyelvet: azt követően, hogy az Erfurti Egyetemen szerzett társadalomtudományi diplomát, egy sor kutatói ösztöndíjat nyert el, amelyek révén az Egyesült Állanok több tudományos intézetében volt szerencséje megfordulni, köztük a rangos MIT-ben, ahol mindenekelőtt biztonságpolitikai kérdésekkel foglalkozott.

Németországba visszatérve a német védelmi minisztériumban kezdett el dolgozni, ahol mindenekelőtt végtelen munkabírásával nyűgözte le közvetlen kollégáit, illetve azzal, hogy mert szembe menni a német hadsereg, a Bundeswehr régimódiságával, ortodoxiájával. A kiérdemelt előléptetés nem is váratott sokat magára: így került az akkori védelmi miniszter, Ursula von der Leyen hivatalába, amely egyúttal a „nagy brüsszeli páros” megalakulásának kezdete is volt. 

Amikor Ursula von der Leyent 2019-ben első körben az Európai Bizottság vezetőjévé választották, a többség kételkedett, hogy a duó képes lesz-e irányítani a nagy múltú brüsszeli intézményt, ám ezt napokon belül megcáfolták. „Seibert kivételesen jól felkészültnek bizonyult, aki tanúbizonyságát adta annak, hogy pontosan tisztában van többek között azzal, hogyan működik a francia politika” – mondta egy, a Politicónak nyilatkozó korábbi francia képviselő, aki hozzátette: „nagyon hamar egyértelművé vált, hogy meg lehet benne bízni, és képes kézben tartani a dolgokat.”

Maga Bjoern Seibert egyébként elutasította az interjú lehetőségét, és nem kívánta kommentálni a cikkben foglalt állításokat. „A cikk főszereplőjét ugyan nem ismerem személyesen, bürokráciában viszont szolgáltam, így biztosan állíthatom: a kabinetfőnöki mindig kulcspozíció. Különösen, ha az Európai Bizottság elnökének kabinetfőnökéről van szó” – ezt már Siklósi Péter, a Magyar Külügyi Intézet (MKI) vezető elemzője mondta el az Economxnak.

A kabinetfőnöknek, – aki rendkívül bizalmi pozícióban van –, alapvetően a munkaszervezés a feladata: az, hogy a főnöke ideje a lehető leghatékonyabban legyen kihasználva. Valamint azt is biztosítania kell, hogy a főnök mindig képben legyen az aktuális politikai ügyekkel. Ahogy a kabinetfőnököt arra is be lehet vetni, hogy elintézzen ezt-azt, – ahogy a cikkben is szerepel, – például eljárjon az Európai Parlament felé, vagy épp kapcsolatokat építsen az amerikai kormánnyal.

A szakértő hozzátette: a Politico portréja alapján valóban az derül ki, hogy mind Ursula von der Leyen, mind Bjoern Seibert azt a vezetési stílust képviselik, amikor mindenről ők akarnak dönteni, mindent ők akarnak kézben tartani, így nem tudnak és nem is akarnak feladatokat delegálni, másokra bízni. Ennek mindenekelőtt az lesz a következménye, hogy óhatatlanul feltorlódnak az ügyek, és a kelleténél sokkal lassabban haladnak a dolgok.

Németek vs franciák: hatalmas erők dolgoznak a háttérben

„A cikknek szintén nagy tanulsága, amit lényegében tudtunk eddig is, hogy a németek igencsak komoly, informális befolyással bírnak a brüsszeli ügymenetre. Német ugye maga a bizottsági elnök, a kabinetfőnöke, sőt, az előző bizottsági elnök, Jean-Claude Juncker kabinetfőnöke is német volt. Ezért is gondolom azt, hogy nem volt puszta véletlen ennek a cikknek a megjelenése, hanem valaki konkrétan megrendelhette, hogy Bjoern Seibertet és/vagy Ursula von der Leyent gyengítse”

– jelentette ki Siklósi Péter, aki úgy látja, hogy egyértelműen valahonnan francia oldalról fújhat a szél. Különösen, hogy a cikk egyaránt megjelent angol és francia nyelvű verzióban is. „Nem szeretnék tippelni és találgatásokba bocsátkozni, hogy kik lehettek a konkrét megrendelők, ám az biztos, hogy hagyományosan a franciák azok, akik egy idő után sírni kezdenek, amikor eluralkodik a németek hatalma az EU-ban” – sorolta az érveket a Magyar Külügyi Intézet vezető elemzője.

Siklósi Péter azt is elmondta, hogy a mellékelt ábra szerint a cikk megjelenésének időzítését sem bízhatták a véletlenre, miután a napokban hivatalosan is megkezdődnek a következő, 2028-tól esedékes hétéves uniós költségvetésről szóló tárgyalások az Európai Bizottság, az Európai Parlament és a tagállamok között. Ezzel kapcsolatban a szakértő úgy látja: ennek megfelelően hatalmas adok-kapok lesz, hogy az unió mire költsön az előttünk álló időszakban.

A többéves pénzügyi keretet (MFF) miatt hatalmas erők feszülnek egymásnak, és úgy tűnik, el is dördültek az első lövések. Érthető, hogy akinek nem tetszenek a szerdán prezentált költségvetés arányai, abban érdekeltek, hogy fogást találjanak Ursula von der Leyenen. Itt szintén a franciákat gyanítom a háttérben, akik joggal nehezményezhetik, hogy az MFF visszavágná a mezőgazdasági kifizetéseket, ami a francia farmerek számára létkérdés és mindenkori központi téma

– emelte ki Siklósi Péter.

Kiszivárgott a terv: durván átszabnák a költségvetést von der Leyenék – Orbánék foghatják a fejüket?

Az uniós bizottság a büdzséreformja keretében azt tervezi, hogy a kohéziós és az agrárpolitikát egybevonja a rugalmasabb és egyszerűbb működés érdekében. Ezt várhatóan a magyar kormány is megérzi majd a bőrén.

A részletekről ITT írtunk bővebben.