Olybá tűnik, elérkezett a békére vágyók várva várt napja: pénteken magyar idő szerint 21.30-kor találkozik Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök.
Így potenciálisan újabb esély nyílhat arra, hogy az orosz-ukrán háborúban valamiféle tűzszüneti megegyezést hozzanak tető alá a bilaterális tanácskozás végeztével.
Az előzetes hírek szerint a felek előbb négyszemközt, majd pedig teljes delegációval egyeztetnek, s ezután tartanak egy sajtótájékoztatót is. De vajon dűlőre jut belátható időn belül Washington és Moszkva?
Mi is történt az eddigiekben?
Trump még szűk egy hete jelentette be, hogy augusztus 15-én Alaszka államban találkozik Putyinnal. A háborúzó orosz államfőnél konkrétan azt próbálja kiharcolni, hogy a közvetítésével egy tűzszüneti megállapodás szülessen az ukrajnai háború lezárása érdekében. Azt Trump maga közölte egy közösségi médiás bejegyzésében, hogy „nagy várakozással várt találkozóként” tekint az eseményre. Ugyanakkor úgy fogalmazott,
a békemegállapodás „némi területcserét" is magában foglalhat.
Azonban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök látszólagos kihagyása a tárgyalásokból valószínűleg fokozta azt a félelmet, hogy a Fehér Ház és a Kreml olyan megállapodásra jut, mely olyan engedményeken alapul, amilyeneket Ukrajna nem hajlandó megtenni.
Nem sokkal később az Egyesült Államok csakhamar úgy döntött, „fontolóra veszi” Zelenszkij elnök meghívását, miközben az európai vezetők is arra figyelmeztettek, a békéhez vezető útról nem lehet Ukrajna nélkül dönteni. A tárgyalás előkészítésére rálátó források azt hangsúlyozták, Trump továbbra is nyitott egy háromoldalú tárgyalásra, de a Fehér Ház jelenleg az ő és Putyin találkozójának előkészítésére koncentrál.
Az Európai Bizottság és a kontinens több NATO-tagországa is amellett érvelt, hogy „az aktív diplomácia, Ukrajna támogatása és az Oroszországi Föderációra nehezedő nyomás ötvözése” a háború befejezésének egyetlen megközelítése. De most úgy fest, Zelenszkij kimarad a képletből.
Időközben maga az ukrán államfő is megszólalt, és a csúcs hírére úgy reagált, szerinte Putyin megint át akarja vágni Trumpot. Zelenszkij úgy látja, csupán egy újabb orosz megtévesztési kísérlet körvonalazódik. Szavai szerint „mindenki látja, hogy Oroszország egyetlen valós lépést sem tett a békéhez, sem a földön, sem a levegőben, amivel életeket lehetne menteni”. Ezért újabb szankciók kiszabását sürgette, úgy érvelve: „ha Oroszország nem akarja megfékezni a háborút, az azt jelenti, hogy meg kell fékezni a gazdaságát”. Jelezte, nagyra becsüli Trump elnök eltökéltségét, amivel véget akar vetni a vérontásnak, ám hangsúlyozta, „az öldöklés kiváltó oka Putyin háborús vágya és az, hogy mindenkit manipuláljon, akivel kapcsolatba kerül”.
Mi forrhat ki a kétoldalú találkozóból?
Mindenesetre azért is jelentős a közelgő tárgyalás, mivel
ez lesz az első személyes találkozó Putyin és Trump között az amerikai elnök újraválasztása óta.
A Trump–Putyin-csúcsot az amerikai vezető részéről egy sajátos elvárás is indokolja: Trump elsősorban személyes benyomást szeretne szerezni Putyin szándékairól, miután az orosz elnökkel eddig csupán telefonon beszélt. Ami a tartalmi részt illeti, azon felül, hogy a kibontakozó tárgyalások az ukrajnai háború lezárásának lehetséges forgatókönyveit veszik számításba, egyúttal a kétoldalú kapcsolatok jövőjére is koncentrálnak majd.
Az már előzetesen is elég sokat sejtet, hogy több, Oroszországra kivetett szankciót is felfüggesztett az Egyesült Államok: ez pedig nagyon komoly gesztus Putyin irányába. A washingtoni kormány egy olyan különleges engedélyt adott ki, amely ideiglenesen, augusztus 20-ig felfüggeszt bizonyos, Oroszország ellen életbe léptetett szankciókat. Indoklásuk szerint az átmeneti mentesség kifejezetten azon tranzakciókra vonatkozik, amelyek „szükségesek és közvetlenül kapcsolódnak" az alaszkai kormányközi találkozón való részvételéhez vagy annak lebonyolításához. Ezt a gördülékenység érdekében elengedhetetlennek gondolják.
De a brit hírek alapján itt még nem áll meg az engedmények sora, Trump elvileg több szempontból is kedveskedne a konfliktust kirobbantó tárgyalópartnerének:
- kész Putyinnak benyújtani egy olyan javaslatot, amely számos gazdasági engedményt tartalmaz Oroszországnak az ukrajnai békéért cserébe;
- az ösztönzők között szerepelne az alaszkai természeti erőforrásokhoz, továbbá az ukrán ritkaföldfém-ásványokhoz való hozzáférés biztosítása, és az orosz repülőgépiparra kivetett szankciók egy részének feloldása is.
A határrendezésről is napvilágot látott egy lehetséges modell:
a területre vonatkozó javaslat alapját Ciszjordánia jelenlegi helyzete kínálja, mely de jure a Palesztin Államhoz tartozik, de facto viszont Izrael ellenőrzi azt. Hasonló metódus alapján a pillanatnyilag az oroszok kontrollja alatt álló területek jogilag továbbra is Ukrajna részei maradnának, a határok így változatlanok lennének, de ott továbbra is orosz katonák állomásoznának.
Moszkvának a katonai ellenőrzés mellett gazdasági kontrollja is lenne a terület felett, valamint még kormányzót is kineveznének. A felröppent hírt viszont a Fehér Ház álhírnek minősítette.
Miért esett a választás Alaszkára, miért pont egy titkos bázis?
A küszöbön álló csúcstalálkozó helyszíne egyébként alaposan meglepte a világot, főleg azután, hogy Putyin az Egyesült Arab Emírségeket javasolta, de Róma és Budapest is felvetődött lehetséges házigazdaként.
Nem túlzás azt állítani, hogy a világpolitika történetének egyik legfontosabb csúcstalálkozójáról beszélhetünk. Ezt támasztja alá a tárgyalás helyszíne is, amit az alaszkai Anchorage mellett, a Joint Base Elmendorf-Richardson katonai bázison tartanak. Komoly diplomáciai kihívást jelentett, hogy megtalálják a legmegfelelőbb helyet, de csupán ez a komplexum felelt meg az összes biztonsági követelménynek az államban.
Jurij Uszakov, a Kreml tisztviselője a TASZSZ-nak elárulta, teljesen logikusnak tűnik, hogy a delegációjuk egyszerűen átrepüljön a Bering-szoroson. Egy esetleges második csúcstalálkozóra pedig orosz területen kerülne sor.
Persze figyelembe vették azt is, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság 2023-ban elfogatóparancsot adott ki Putyin ellen. Az Egyesült Államok azonban nem tagja a bíróságnak, így az alaszkai találkozó ilyen szempontból nem okoz gondot.
Nem bízzák a véletlenre
Az Index pénteken arról írt, a csúcstalálkozót övező és azt megelőző biztonsági intézkedéseket olyan fokúra tervezik, hogy még a légtérzárat is véresen komolyan veszik:
ott senki se ki, se be, aki be akar menni, azt lelövik
– rögzítette a lapnak Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, aki szerint már az is áttörést jelent, hogy a két vezető egyáltalán találkozik, de túl sok előrelépésre nem számít, ha tényleg kihagyják Zelenszkijt az egyenletből.
Emellett Bendarzsevszkij Anton külpolitikai és biztonságpolitikai szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy elég rendkívüli a helyzet, hiszen általában sokkal tovább tart a felkészülés Putyin találkozói előtt, ez nem napokat, inkább heteket fed le. A portálnak jelezte, bármi is a forgatókönyve az orosz elnök érkezésének, az általános eljárás, hogy az utolsó pillanatban megváltoztatnak benne részleteket, „ez egy megszokott gyakorlat”. De a politikus pontos útvonaláról semmiféle információmorzsát nem engednek a nyilvánosság tudtára jutni.
Mit érzékelhet mindebből a globális gazdaság, és mire futhat ki az egész?
A glóbusz jelentős hányadára kiterjedő kereskedelmi-, illetve vámháború amúgy is bizonytalanságok közepette zajlik, és közben nem pusztán Ukrajna sorsa dőlhet el, hanem az egész világé. Minden bizonnyal a geopolitikai következményeken túl a világgazdaság mélyrétegeibe is begyűrűző eredményekkel jár majd az alaszkai csúcstalálkozó, illetőleg az ott meghozandó döntések. Hogy miben is maradnak a felek, ha egyáltalán, vélhetően nemsokára kiderül.
A Euronews összességében úgy kalkulál,
Putyin csak nyerhet az alaszkai csúcstalálkozóval, az ukránoknak azonban van miért aggódniuk.
Az elmúlt években a minszki és isztambuli béketárgyalások is kudarcba fulladtak, s nem kizárt, hogy pont azért, mert Putyin csak az erőből ért. Neki és Trumpnak is zömében presztízskérdés, hogyan ér véget az alaszkai csúcs: az egyik a világpolitikába akar visszakerülni, míg a másik a kampányígéretét próbálja betartani. Ukrajnának ellenben létfontosságú, mi hangzik el a bázis falai közt.
Úgy gondolom, Putyin elnök már úgy fog megérkezni Alaszkába, hogy alkut akar kötni. A szándéka pillanatok alatt ki fog derülni
– nyilatkozta nemrég a Fox Rádióban Trump, aki viszont nem először villantja fel a béke reményét úgy, hogy hivatali partnerét eddig nem tudta rábírni semmire. Az amerikai megnyilvánulásokból az szűrhető le, hogy pénteken leginkább egy másik egyeztetésnek fognak megágyazni, amelybe már az ukrán felet is bevonják. Trump is amellett kardoskodik, hogy Putyinnak és Zelenszkijnek mielőbb tárgyalnia kéne.
Lehetséges, hogy csak egy óriási porhintés az egész, és a legfőbb kérdés már előre eldöntetett? Ez a meccs még nem dőlt el, de rövidesen bizonyára erre is választ kaphatunk.