Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Olaf Scholz német kancellár kedd délután tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, alig pár órával azután, hogy nagy meglepetésre az orosz védelmi minisztérium bejelentette, hogy visszahívja katonái egy részét abból a több mint 100 ezer főt számláló haderőből, amit november óta vont össze Ukrajna határvidéke körül. A két fél először találkozott személyesen, az egyeztetése körülbelül 3-4 órán keresztül tartott. Érdekességét az adta, hogy Németország a konfliktusban eddig óvatosan fogalmazott, nem bírálta vehemensen a putyini vezetést, szemben a Nyugat más országaival. Olaf Scholz még Joe Biden amerikai elnöknél tett látogatásán is csak finoman, biztosította támogatásáról a tervezett amerikai és EU-s szankciókat.
Putyin azzal kezdte a sajtótájékoztatót, hogy elmondta, nem fogják elzárni az ukrán gázcsapokat. Legalábbis Ukrajnán, és más országokon keresztül továbbra is mehet az orosz földgáz Európába, ami a konfliktus egyik legfontosabb kérdése volt, mivel a kontinens földgáz-szükségletének 40 százalékát a Gazpromtól szerzi be. Ezen a ponton némi közös terelésbe is bocsátkoztak a német kancellárral, hiszen tandemben az energiadiverzifikációt, de még a hidrogént is felhozták, mint a jövőben fontos energiaforrást, amivel küzdhetnek a klímaváltozás ellen.
Lehet némi egyetértés a sokat kritizált Északi Áramlat 2. ügyében is, hiszen Putyin maga is német megközelítésnek megfelelően, kereskedelmi ügynek nevezte a gázvezetékek ügyét, amit függetlennek tekintenek a nemzetközi politikától. Putyin egyúttal Gerhard Schrödert volt német kancellárt is kiemelte, mint kiváló szakember, aki az európaiak érdekét is szolgálhatja majd a Gazprom igazgatótanácsából. A német kancellár azért szokásához híven továbbra a ködösen fogalmazott az ügyben, és a vezeték nevét ki nem ejtve beszélt az egyelőre csak lehetséges, de mindenképpen egységes szankciókról.
A NATO-t támadta Putyin, jön újra Normandia
Olaf Scholz azt is elmondta, hogy az ő generációja számára elképzelhetetlen a háború, és nem fogadja el azt a feltevést, hogy ne lehetne a diplomácia útján rendezni a dolgokat. Ehhez kapcsolódva, Putyin a Deutsche Welle tudósítójának kérdésére, megjegyezte, hogy ugyan ahhoz a generációhoz tartozik, és ő se szeretne háborút Európában. Ugyanakkor megkérdőjelezte a NATO kizárólagos védelmi jellegét azzal, hogy felhozta az 1999-es koszovói bombázásait.
Ezen a ponton Scholz elmondta, hogy elkezdődött a minszki procedúra, melynek keretében a normandiai formátum tagjai, közösen fogják tisztázni a konfliktus feloldásának menetét. A német kancellár azt is hozzátette Putyin délszláv háborús utalásához, hogy szerencsére a mostani konfliktusnak nem kell a háborúig fajulnia, amire Putyin röviden leszögezte, hogy ami a Donyec-medencében történik az a "népírtással" egyenlő.
A 2014-ben az Euromajdan tüntetésekből kinőtt ukrán válságban, amely a Krím 2014-es elcsatolásához, valamint a kelet-ukrajnai Donbaszban azóta tartó véres konfliktusokhoz vezetett az ukrán kormány szerint 14 ezer, az ENSZ szerint 13 300 ember esett áldozatul. Kijev szerint Moszkva közvetlenül támogatja a térségben harcoló oroszbarát szeparatistákat, de a Kreml tagadja ezt. A konfliktusban a moszkvai propaganda szerint az ukrán neonácik támadják a helyi orosz kisebbséget. Itt talált párhuzamot Putyin a délszláv háborúval, ahol a szrebrenyicai népirtás fokozta a feszültségeket.
Bár történtek törekvések a konfliktus rendezésére, a 2014-es minszki jegyzőkönyv csikart ki egy tiszavirágéletű tűzszüneti megállapodást Ukrajna illetve a szakadár oroszbarát, nemzetközileg el nem ismert de facto államok, a Donyecki Népköztársaság és a Luhanszki Népköztársaság között. Bár Moszkva, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) is támogatta az egyezményt, de végül 2015-ben kiújultak a harcok, azóta időszakosan sikerült csak beszüntetni a harcokat. Oroszország friss követelése, hogy a nemzetközi közösség és Kijev fogadja el a két önjelölt állam referendumait, helyhatóságai választását ismerjék el a felek.
Itt jött képbe a normandiai formátum, amelyen az ukrán konfliktus rendezésével kapcsolatos tárgyalásokon az EU-ból Franciaország és Németország képviselői, valamint Kijev és Oroszország külügyminiszterei, államfői vagy delegáltjai vesznek részt. Emmanuel Macron francia elnök, valamint nagyköveti szinten minden ország felvetette, hogy itt kell rendezni a most kirobbant inváziós félelmekkel terhelt vitát.
Mindenki a békét várta a tőzsdéken
Az európai és a Wall Street-i részvények kedden emelkedtek, miközben az olajárak csökkentek, miután Oroszország jelezte, hogy kivonja csapatait az Ukrajna melletti hadgyakorlatokról, és Vlagyimir Putyin elnök Olaf Scholzzal találkozva kijelentette, hogy további megbeszélésekre lát lehetőséget a Nyugattal - írja a Reuters.
Az arany és a kötvények ára is csökkent, mivel a biztonságos menedékként szolgáló eszközök veszítettek vonzerejükből, mivel a feszültségek némileg enyhültek Ukrajnával kapcsolatban, de a NATO közölte, hogy még nem látja a de-eszkaláció bizonyítékát.
A dollárindex csökkentette veszteségeit, mivel Putyin és Scholz békülékeny hangot ütött meg. Mindez azt jelzi, hogy az Ukrajnával kapcsolatos feszültségek még nem oldódtak meg, de látnak reményt a befektetők a békés rendezésre. Az euró 0,52 százalékkal 1,1364 dollárra erősödött.
"Senkiből nem veszik ki ez a félelem [hogy a konfliktus kiújul]. Lehet, hogy Putyin egy dolgot mond, másra gondol, lehet, csak a megfelelő alkalomra vár, hogy lépjen" - mondta Tom di Galoma, a Seaport Global Holdings ügyvezető igazgatója. A NATO is napközben hasonló álláspontot fogalmazott meg, miszerint valódi visszavonulást akarnak látni.
A páneurópai STOXX 600 index 1,41 százalékkal emelkedett, míg az MSCI által a világ részvényeit indexáló mutató 1,26 százalékkal erősödött.
Az amerikai WTI ára kedd este 6 óráig 4,2 százalékkal 91,45 dollárra esett hordónként, a Brent pedig 92,82 dolláron állt, 3,79 százalékkal lett olcsóbb. A nemesfémek szintén estek, az arany többhavi csúcsról csúszott le, a palládium pedig több mint 5 százalékot veszített árából.
